Az LP 40-365 egy olyan fehér törpe, amely túlélt egy szupernóva-robbanást, és a kataklizma rendkívül nagy sebességre gyorsította fel.
A Bostoni Egyetem kutatóinak sikerült felfedezniük a csillagot – pontosabban egy szupernóva részét –, ami minden eddig ismert csillag sebességnél gyorsabban mozog. Az LP 40-365 jelű égitest (ami körülbelül 2000 fényévnyire van a Földtől) nagyjából 3,2 millió km/h sebességgel száguld a Tejútrendszer külső határa felé. Bár az ilyen nagy sebesség már önmagában is ritka, ám a kutatók azt is kiderítették, hogy a szupernóva-maradékok között rendkívül lassan, alig 8,9 óra alatt fordul meg az égitest a tengelye körül – olvasható a The Astrophysical Journal Letter című szaklapban.
A csillagászok megfigyelése azért is fontos, mert általa választ kaphatunk arra, honnan származik az LP 40-365. A feltételezések szerint az égitest egy bináris rendszer fehér törpéjének része volt, ami a tárcsillag anyagát szívta magába. Mivel a két csillag rendkívül közel volt egymáshoz, és nagyon gyorsan forogtak, a szupernóva-robbanáskor óriási sebességgel lökődhettek el egymástól. Mint amikor valaki megpörget egy parittyát, majd egyszer csak elengedi a követ.
Az LP 40-365 esetében külön érdekesség, hogy a tudomány csak néhány évvel ezelőtt kezdett el azzal foglalkozni, hogy létezhetnek olyan csillagok, amelyek túlélik a szupernóva-robbanást. Odelia Putterman, a Bostoni Egyetem egykori hallgatója szerint az ilyen jelenség jelenlegi ismereteink szerint rendkívül ritka és egyedi, ezért külön szerencsés, hogy tanulmányozni lehet egy ilyen égitestet. Ennek köszönhetően ugyanis kideríthetjük, más, hasonló sorsú csillagok eredetét is. Arról nem is beszélve, hogy az is kideríthető belőle, milyen volt az eredeti bináris rendszer, amiben az LP 40-365 létezett.
