A reptér közelébe sem engedik már a menekülni próbáló afgánokat a tálibok

Fokozódik a feszültség Afganisztánban, ha még lehet fokozni egyáltalán. Több városban tálibellenes megmozdulások voltak, ám ezeket a külvilág felé „barátságos” arcukat mutató tálib fegyveresek azonnal leverték. A kabuli reptér közelébe sem engednek már be minden menekülni próbáló afgánt a tálibok. Az amerikai elnök, akit a hadsereg főparancsnokaként sokan felelősnek tartanak az elmúlt napok kínos kudarcáért, azt mondta, hogy ezt nem lehetne jobban csinálni – hangzott el az M1 Híradójában.

Több ezer ember próbált eljutni csütörtökön a kabuli nemzetközi repülőtérre, miután elterjedt a hír, hogy az országból mindenkit kimenekítenek, aki menni akar.

A tálibok felszólították a repülőtérre tartókat és az ott táborozókat, hogy térjenek vissza otthonukba, az utazási dokumentumokkal nem rendelkezőket nem engedik be a légikikötőbe. A tálibok ellenőrzőpontokat állítottak fel városszerte, ezeken nehéz átjutni.

A repülőtér környékén folyamatosan fegyverropogás hangja hallatszik, miközben az európai országok, az Amerikai Egyesült Államok és számos más állam folytatják a diplomáciai kirendeltségeken dolgozók és afgán állampolgárságú segítőik evakuálását.

Sorra érkeznek a repülők Afganisztánból az európai repterekre.
Minden járat fedélzetén afgánok is vannak. Ukrajnának sikerült kimenekítenie Kabulból Sahraa Karimi világhírű afgán filmrendezőt családjával együtt. Az afgán-szlovák származású Karimi az első és egyetlen nő Afganisztánban, aki filmművészeti doktorátust szerzett.

„Az első gépre nem tudtunk feljutni, ez volt életem legszomorúbb pillanata, de aztán újra próbálkoztunk” – mondta a rendező. Kabul más részein ugyanakkor viszonylagos nyugalom van. Az utcákon fegyveres tálibok járőröznek, az emberek intézik mindennapos ügyeiket.

Hogy valami mégis megváltozott, azt az bizonyítja, hogy festékkel fújják le a nők arcát a reklámokon, a nőket ábrázoló óriásplakátokat pedig már napokkal ezelőtt eltüntették.

A feszült helyzetben egyre több amerikai törvényhozó sürgeti, hogy Joe Biden amerikai elnök hosszabbítsa meg az általa kijelölt, végleges kivonulás határidejét Afganisztánból.

Az amerikai elnök az ABC News hírtelevíziónak adott interjúban azt mondta, a kivonulás augusztus 31-i határideje után az amerikai csapatok addig maradnak, amíg mindenkit ki nem hoznak. Úgy tervezik, naponta 5-9 ezer embert szállítanak el az ázsiai országból.

Arra a kérdésre, hogy jobban is meg lehetett volna-e szervezni a kivonulást, illetve, hogy történtek-e hibák ennek előkészítésében az elnök egyértelműen nemet mondott.

„Nem. Nem hiszem, hogy ezt másként kellett volna kezelni. Az az elképzelés, hogy valahogyan ki lehetett volna jutni anélkül, hogy káosz következett volna be, nem tudom, hogyan lett volna lehetséges” – fogalmazott az amerikai elnök, utalva arra, hogy a Pentagon szerint semmi sem jelezte, hogy az afgán hadsereg és a kormány tizenegy nap alatt összeomlik és a tálibok lényegében ellenállás nélkül veszik át az ország irányítását.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pedig azt mondta, az afganisztáni helyzet katasztrófa a nyugati értékekre, hitelességre nézve és az afgán emberek számára.

Mint fogalmazott: a nyugati politikai és katonai szerepvállalás célja Afganisztánban főként a terrorizmus megfékezése volt, másodsorban pedig a modern állam kiépítése. Míg az első sikerrel járt, addig a második kísérlet megbukott.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter eközben úgy fogalmazott,

Afganisztánban párbeszédre van szükség de nem olyanra, amilyet az Egyesült Államok és szövetségesei két évtizeden át igyekeztek meghonosítani,

figyelmen kívül hagyva a demokráciát és a helyi kultúrát.

„Össznemzeti párbeszédet támogatunk, mert csak így hozható létre olyan kormányzat, amely mindenkit képvisel” – fejtette ki az orosz külügyminiszter, hozzátéve: egyedül ez vezethet el az afganisztáni helyzet normalizálásához.