2001. szeptember 11 – húsz éve változott meg a világ

DNS-minta alapján a héten azonosították a 2001. szeptember 11-i terrortámadások két áldozatát, eddig csak az 1646-os és 1647-es holttestként tartották nyilván őket.

Egy férfi, akinek személyazonosságát családja kérésére nem hozták nyilvánosságra, valamint a hempsteadi Dorothy Morgan a két áldozat. New York Törvényszéki Orvos Szakértői Hivatala kedden hozta nyilvánosságra, hogy a folyamatosan zajló DNS-elemzésnek köszönhetően sikerült őket azonosítani.

A terrortámadásnak 2753 New York-i áldozata volt. „Húsz éve ígéretet tettünk a családjaiknak, bármit megteszünk, hogy azonosítsuk szeretteiket. Nem számít, mennyi idő telt el, mi soha nem felejtünk” – közölte az orvos szakértői hivatala.

40 százalék azonosítatlan

Utoljára 2019-ben sikerült valakit azonosítani: az áldozatok 40 százalékáról, több mint 1100 emberről nem tudják, kicsoda. Morgan maradványait még 2001-ben megtalálták, 47 évesen vesztette életét. A meg nem nevezett férfi maradványai 2001, 2002 és 2006 során kerültek elő. A hatóságok szerint a Pentagonba zuhanó repülőgép és a United Airlines 93-as számú járatával együtt összesen 2977 áldozata volt a terrorcselekményeknek. New Yorkban 8 óra 46 perckor, majd 9 óra 3 perckor két, az al-Kaida terroristái eltérített repülőgépet vezettek a Világkereskedelmi Központ két ikertornyába. A tornyok leomlottak, a romok alatti tüzet csak december közepére sikerült teljesen eloltani. Egy harmadik gép 9 óra 37 perckor a védelmi minisztérium, a Pentagon épületére zuhant. A negyedik gép, amelynek vélhetően a washingtoni Kongresszus vagy a Fehér Ház volt a célpontja, az utasok ellenállása miatt Shanksville-nél zuhant le. A merényleteket az Oszama bin Laden vezette al-Kaida 2004-ben magára vállalta.

George W. Bush elnök a támadás utáni tévébeszédében azt mondta: „Több mint terrorcselekmény, háborús cselekmény történt”. A WTC ikertornyai helyén a 10. évfordulón emlékzuhatagot alakítottak, a fal peremére az áldozatok nevét írták, majd 2014-re két felhőkarcolót húztak fel.

Húsz év háború

Az USA 2001. október 7-én hadműveletet indított az al-Kaida vezetőjének, Oszama bin Ladennek menedéket nyújtó afganisztáni tálibok ellen, idén augusztus 31-én vetett véget a 20 éve tartó háborúnak, az amerikai történelem leghosszabb háborújának, és Afganisztán ismét a tálibok kezén van.

Bin Ladennel 2011. május 2-án pakisztáni területen végzett egy amerikai kommandó. A terrorcselekmények kitervelője és irányítója, Hálid Sejk Mohamed és négy bűntársa 2003-ban került amerikai kézre.

Az amerikai törvényhozás (Barack Obama elnök vétója ellenére) 2016 szeptemberében megszavazta, hogy az áldozatok hozzátartozói perelhessék a bűnrészességgel gyanúsított országokat, köztük SzaúdArábiát, mert a 19 elkövető közül 15 szaúdi állampolgár volt. Az első ilyen keresetet 2019 júliusában nyújtották be.

A Kongresszus állandó kompenzációs alapot hozott létre azoknak a rendőröknek, tűzoltóknak és segélymunkásoknak, akik a terrortámadások utáni mentésben szenvedtek egészségkárosodást. A mintegy háromezer halálos áldozat és a több mint hatezer sebesült mellett a mentésben részt vevők közül több tízezerre tehető azoknak a száma, akik a leomló ikertornyokból szivárgó mérgező anyagok miatt rákbetegséggel küszködnek. Az amerikaiakat és az egész világot sokkoló terrorcselekmények számos könyvet, filmet ihlettek.