2050-ig titkosították a Pegasus kémszoftver ügyében összehívott bizottsági ülés anyagát

A jelenlévő állami vezetők nem cáfolták, hogy politikusokat, újságírókat figyeltek meg.

Határozatképes volt az Országgyűlés nemzetbizottsági bizottságának a Pegasus nevű izraeli kémszoftver ügyében összehívott hétfő délelőtti ülése, ám annak anyagát 2050-ig titkosították – mondta el Stummer János, a bizottság jobbikos elnöke a Parlamentben a zárt ülése után ellenzéki politikusok által tartott sajtótájékoztatón.

Stummer János ismertette: az ülésre eljött a bizottság négy kormánypárti tagja, továbbá Pintér Sándor belügyminiszter és Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára is.

Hozzátette: a bizottság ellenzéki tagjai ténymegállapító albizottság felállítását kezdeményezték, de ezt a bizottság kormánypárti többsége nem támogatta. Ugyanakkor Pintér Sándor „nyitott volt arra”, hogy a nemzetbiztonsági bizottság kihelyezett ülést tartson a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatoknál és tájékozódjon a titkos információgyűjtés jelenlegi gyakorlatáról.

A jelenlévő állami vezetők nem cáfolták, hogy politikusokat, újságírókat figyeltek meg – jegyezte meg a jobbikos politikus.

Molnár Zsolt, a bizottság szocialista tagja a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az ülés egyetlen pozitívuma, hogy határozatképes volt. Érdemi, egyértelmű válaszokat azonban nem kaptak, csak erősödött a gyanú, hogy Pegazus-ügyben „titkolóznak és ködösítenek”, ténymegállapító bizottság nélkül pedig csak hitvita folyhat.

Ungár Péter, a bizottság LMP-s tagja azt emelte ki, hogy bár a nemzetbiztonsági tevékenység, például kémszoftver használata fontos nemzeti érdek, azt azonban jó lenne tudni, hogy ez hány esetben történt valóban nemzeti érdekből és hány esetben csak azért, mert az „Orbán Viktor érdeke” volt.

A zárt bizottsági ülés titkosított tartalmával kapcsolatos kérdésekre, illetve arra a felvetésre, hogy így egyáltalán el tudja-e még látni ellenőrző funkcióit a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, Molnár Zsolt reagált. A szocialista politikus azt mondta: egyetlen bizottság sem tudja ellenőrizni a kétharmados hatalmat, ezeknek az üléseknek már csak az adhat értelmet, hogy közeleg a 2022-es választás.

Stummer János hozzáfűzte: nem a parlamenti ellenőrzés intézményeivel van a baj, hanem a politikai gyakorlattal.