„A forradalom a kicsik forradalma volt, ezek a kicsik most mi vagyunk” – üzente Márki-Zay Péter az ellenzéki gyűlésen

Az október 23-ikai magyar ellenzéki gyűlésen az előválasztás mind az öt ellenzéki miniszterelnökjelöltje színpadra lépett.

Márki-Zay Péter, az előválasztás győztese arról beszélt az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján, „Egységben a szabad Magyarországért!” jelmondattal tartott közös ellenzéki megemlékezésen, hogy nem szabad megengedni, hogy a Fidesznek többsége legyen a parlamentben jövőre. Teljes nemzeti összefogással most „megmutathatjuk, hogy mi vagyunk” a többség – fogalmazott, erkölcsileg vállalhatatlannak ítélve a mai hatalmat.

A kormányfőjelölt, hódmezővásárhelyi polgármester szerint az ellenzék küzdelmét az 1956-os fiatalok kell, hogy inspirálják, de a mostani küzdelem nem fegyveres, hanem békés lesz. „Mi egy szeretetországért küzdünk” – tette hozzá, jelezve, ehhez minden magyar emberre szükség van.

A Telex beszámolója szerint azt is mondta, hogy a magyarok 1956-ban megunták a lehallgatást, megfigyelést, koncepciós pereket, orosz befolyást, és „ebből lett elegünk nekünk is most”.

„A forradalom a kicsik forradalma volt, akik felálltak a nagy gyerekek ellen, akik elvették az uzsonnájukat, és ezek a kicsik most mi vagyunk” – mondta.

„Kemény munkával bebizonyíthatjuk, hogy mi is hősök vagyunk, mint az ’56-osok” – mondta Márki-Zay, és mindenkit megkért, hogy „juttassák el az igazságot mindenhova”, postaládákba, autók szélvédőire, beszéljenek nagyszülőkkel, szülőkkel, vagy tűzzék ki a védjegyévé vált kék szalagot. Mindehhez a fiatalok segítségére van szüksége, akik viszik az igét, vagy épp szavazatszámlálónak jelentkeznek a választásokra, mondta.

Márki-Zay szerint többé nem lehet megengedni a Fidesznek azt, hogy kétharmada legyen, meg kell mutatni, hogy „mi vagyunk a többség”, bár ez egy „gigászi küzdelem”, hiszen a nemzeti szabadságunkról van szó.

Szerinte ma is az összefogás a fő üzenet: „ne azt nézzük, kik állnak mellettünk, hanem kik állnak velünk szemben. Csak együtt tudunk győzedelmeskedni”. Hajrá, Magyarország, hajrá magyarok! – mondta.

Felsorolta az ellenzéki célkitűzéseket: népszavazással elfogadott új alkotmányt, hatalomtól független igazságszolgáltatást, az európai ügyészséghez történő csatlakozást, sajtószabadságot, az önkormányzatok szabadságát, új választójogi törvényt, az ügynökakták nyilvánosságát és az euró bevezetését. Kijelentette: megmarad a kerítés, de kiutasítják a Fidesz által „betelepített bűnöző migránsokat”.

Elszámoltatást is ígért azoknak, akik „a migránsbetelepítésen gazdagodtak”, akik a piaci ár kétszereséért szereztek be koronavírus elleni kínai vakcinát és akik 300 milliárd forintot költöttek el – szerinte – teljesen feleslegesen lélegeztetőgépekre.

Azt is mondta, Magyarország végre szabad ország lesz, ahol a fideszesek is nyíltan vállalhatják a melegségüket, mert „abban nincsen semmi szégyen”. Szerinte ma belépni a Fideszbe olyan, mint ’89-ben belépni a Munkásőrségbe: vállalhatatlan.

Karácsony Gergely főpolgármester, az MSZP-Párbeszéd-LMP volt miniszterelnök-jelöltje azt mondta: „Készülünk a szelíd forradalmunkra, hogy beteljesítsük 1956. október 23. és 1989. október 23. üzenetét is.” „A köztársasági eszme arról szól, hogy közösen vállalunk felelősséget egymásért. Hogy nem lehet olyan hatalom, ami azonosítja magát az országgal. Hogy mindenki a nemzet része, és aki ezt megkérdőjelezi, az méltatlan arra, hogy politikus legyen” – fogalmazott, hozzátéve: „1989-ben a köztársaságért talán nem küzdöttünk eleget, nem vigyáztunk rá eléggé. És akkor jött egy cinikus, gonosz politikai kalandor, és felszámolta a köztársaságot, hogy még több hatalmat és pénzt szerezzen. (…) De 2021. október 23. is egy nagy születésnap, most születik meg a 4. köztársaság, az a demokrata egység, amely meg fogja változtatni ezt az országot és Magyarországot újra közös hazánkká teszi.”

Emlékeztetett arra is, hogy nemcsak azért hirdetnek összefogást, mert ebben a választási rendszerben így lehet nyerni, hanem azért hogy „ezt a szétlopott, szétszakított hazát újraegyesítsük és felszabadítsuk”.

Dobrev Klára, a DK volt miniszterelnök-jelöltje szerint Göncz Árpádnak igaza volt, amikor azt mondta, 1956 mindenkié, bár „azóta sokan próbálták megfosztani ’56-ot a tiszta emlékétől”.

Hangsúlyozta: demokratának lenni azt is jelenti, hogy elfogadjuk a sokféleséget, bátorítjuk azt a mindennapokban is, azaz senkit nem rekesztünk ki, senkitől nem vonjuk meg a szót, hiszen „akkor fogjuk tudni legyőzni Orbán egyszínű rendszerét, ha ilyen sokszínűek maradunk”.

Dobrev szerint nincs értelme az ünnepi megemlékezésnek, ha nem beszélünk a jelenről és a jövőről. „Kaptunk egy esélyt arra, hogy jövőre demokraták, jobboldaliak, baloldaliak, liberálisok és konzervatívok együtt űzzük el Orbán-rendszerét” – mondta Dobrev, aki szerint az ellenzéki politikusok előtt is nagy munka áll, mert meg kell mutatni, hogy tudnak együtt dolgozni, mert „vagy együtt győzünk, vagy együtt bukunk jövőre, a jövő tavaszi választás az európai magyar köztársaság talán utolsó esélye Orbán Viktor rendszerének elűzésére”.

Jakab Péter, a Jobbik elnöke-frakcióvezető arra emlékeztetett: egy éve hat ellenzéki pártelnök azt ígérte, hogy ma közös színpadon állnak majd képviselőjelöltjeik és az a politikus, akit a miniszterelnöki posztért indítanak. „Itt vagyunk, együtt vagyunk, győzni fogunk” – fogalmazott.

Fekete-Győr András, a Momentum volt elnöke azt mondta, hogy 1956-ban balosok és jobbosok együtt küzdöttek a rendszer ellen, a fiatalok pedig az élen meneteltek. A mostani előválasztáson is a fiatalok meneteltek az élen, mert az előválasztás főszereplői is fiatalok százezrei voltak, akik úgy döntöttek, hogy megújítják az ellenzéket – tette hozzá.