Top10


Partnerünk

Hírkosár logó, hírek egyben

Népszerű tartalom

Megnyílt a határ az ukrajnai férfiak egyes kategóriái előtt
Már zajlanak az előkészületek: jöhet a találkozó, amire sokan várnak már a háború kitörése óta
Svéd rendőrség: Mintegy tízen meghaltak a felnőttoktatási központnál történt lövöldözésben
Sürgős, előnytelen gázimportra szorult az ukrán Naftogaz
Magyarországra tartó határsértőket találtak homokba bújva egy teherautón az ukrán határőrök Nagypalád közelében (videó)

Ingatlan adásvételi szerződéshez profi ügyvédet

Ingatlan adásvételi szerződést kötni csak látszólag rutin feladat. A terület szerteágazó, ezért feltétlenül szükséges az ügyvédi közreműködés még bármilyen érdemi döntés előtt.

Ebben nyújthat segítséget a Bacskó Ügyvédi Iroda, ahol az ingatlanjogra specializálódott ügyvédi csapat készséggel áll rendelkezésre a felmerülő jogi kérdések megválaszolására.

Íme néhány tipikus téma az ingatlan adásvételi szerződés témájában, amihez mindenképpen szerencsés az ügyvédi asszisztencia.

Vételi szándéknyilatkozat:

A Ptk. szerint aki szerződés megkötésére a vételi szándéknyilatkozattal ajánlatot tesz, azt az ajánlata az ajánlatnak megfelelő tartalommal köti, ajánlati kötöttsége keletkezik. A vételi szándéknyilatkozat elfogadásával az ajánlattevő és az ajánlat elfogadója között létrejön az adásvételi szerződés.

Foglaló vagy előleg?

A foglaló és az előleg nem vagylagos viszonyban állnak egymással. A felek megállapodnak a vételárban, amit a vevő rendszerint részletekben teljesít. A vételár valamennyi teljesítendő részlete – egészen a teljes vételár kiegyenlítéséig – jogi értelemben előleg. Tehát adásvételi szerződésről beszélni vételár előleg nélkül lényegében fogalmilag kizárt.  A kérdés úgy semmiképpen nem tehető fel, hogy “foglaló vagy előleg”, mivel adásvételi szerződés esetében előleg minden esetben van. A kérdés az, hogy a felek kötnek-e ki foglalót az adásvételi szerződésben?

Vagyonszerzési illeték:

Mivel az adásvételi szerződéssel történő vagyonszerzés során a vevő ellenértéket, vételárat fizet a megszerzett vagyon, azaz az ingatlan után, ezért ezt a típusú vagyonszerzési illetéket visszterhes vagyonátruházási illetéknek hívják. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke az ingatlan forgalmi értékének 4 százaléka.

Elővásárlási jog:

Jogosultja a vételi ajánlatot tevőt megelőzően vásárolhatja meg az ingatlant az eladótól az ajánlat szerinti feltételekkel. Az eladónak a vevőtől kapott, elfogadni szándékozott vételi ajánlatot közölnie kell az elővásárlásra jogosultakkal. Ha bármelyik elővásárlásra jogosult az ajánlatot írásban elfogadja, úgy az ingatlan adásvételi szerződés nem az eladó és a vevő, hanem az eladó és az elővásárlásra jogosult között fog létrejönni.

A felsorolt és minden egyéb, a lakásvásárlás során felmerülő jogi témában tájékozódjon a szerződéskötést megelőzően jogi képviselőjénél. A megfelelő válaszok milliós nagyságrendű előnyhöz juttathatják a vevőt. De ugyanúgy, a megkésett tájékozódás milliós veszteséget okozhat az ügylet során.

Kövessen minket a FACEBOOKON, INSTAGRAMON, TWITTEREN, TELEGRAMON vagy GOOGLE Hírekben és nem marad le a legfrissebb hírekről!


Református

Partnerünk

Hírkosár logó, hírek egyben

FRISS hírek






Kövessen minket a
FACEBOOKON,
INSTAGRAMON,
TWITTEREN,
TELEGRAMON, vagy
GOOGLE Hírekben
és mi értesítjük a legfrissebb hírekről!

Megtalál minket a
NAV honlapján is!



NAV
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com