Lengyelország és Ukrajna újra barátok

Több magas szintű kapcsolatfelvétel is volt az elmúlt napokban Varsó és Kijev között. Már időszerű volt, mert a két szomszédállam kapcsolatát megzavarta az emlékezetpolitika, lengyel kormányfő például évek óta nem járt a szomszédos államban. A viszony azóta volt ilyen hűvös, amióta Lengyelországot a nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt kormányozza. Varsó belpolitikájában kiemelt helyet kapott az emlékezetpolitika, s ennek jegyében foglalkoztak a második világháború kelet-lengyelországi (azaz a mai nyugat-ukrajnai) történéseivel is – írja a Népszava.

Különösen nagy szerepet kapott a volhíniai lengyelek sorsára való emlékezés. Őket a szélsőségesen nacionalista Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) emberei el akarták űzni otthonaikból, s irtóhadjáratot indítottak az „etnikailag tiszta” Ukrajna eléréséért. Az ukránok szerint a lengyel partizánok viszont az ukrán falvakat pusztították. A történelmi tisztázást akadályozza, hogy mindkét oldalon kétes reputációjú személyeket heroizálnak, akik részesei voltak a népirtó műveleteknek és zsidóellenes pogromoknak.

Ukránok és lengyelek ezer éve élnek együtt, s közös történelmüknek sokféle értelmezése forog. A PiS számára viszont a Volhíniában történtek váltak a kapcsolatok fő kérdésévé, s a viszony Volodimir Zelenszkij elnökké választása után sem javult. Pedig az új elnök kelet-ukrajnai kulturális háttere miatt is nyitott volt a párbeszédre, ellentétben elődjével, Petro Porosenkóval, aki egyértelműen a nacionalista kártyára tett. Gyakorlatilag évekre megszakadt a magas szintű ukrán-lengyel konzultáció, jóllehet az előző varsói kormányok azt vallották, hogy feladatuk az ukrajnai demokratikus átalakulás és az ország euroatlanti integrációjának segítése, az „ukránok Nyugatra vezetése.”
A két kormányt végül az oroszok fenyegető fellépése és a belarusz zsarnok határprovokációi hozták össze. Karácsony előtt Andrzej Duda lengyel elnök egyórás telefonbeszélgetést folytatott Zelenszkijjel biztonsági kérdésekről, a határok menti helyzetről. Az utóbbi hónapokban felvonult százezres orosz hadsereg nagy része ugyan a kelet-ukrajnai térségben és a Krímben koncentrálódik, de jelentős csapatösszevonások vannak Belaruszban, a lengyel határ közelében is. Ha fegyveres konfliktus törne ki, az elkerülhetetlenül érintené a lengyeleket, s az ott lévő amerikai erőket is, márpedig Duda államfőként a lengyel fegyveres erők főparancsnoka.

Az is a viszony javulására utal, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter díszvendégnek hívta az ország nagyköveteinek értekezletére lengyel kollégáját, Zbigniew Raut. Az Ivano-Frankivszkben tartott tanácskozáson Rau kiemelte, hogy a lengyelek „az európai béke és jószomszédi kapcsolatok szellemében” elismerik Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Azt mondta, az ukránok tudják, hogy euroatlanti integrációjuk ügyében számíthatnak Lengyelországra. A deklaráció aligha csak az ukránokat bíztatását szolgálta. Feltehetően azoknak a NATO-partnereknek is szólt, amelyek megértően kezelik Vlagyimir Putyin elnök aggodalmait a szövetség keleti bővítése ügyében.
Az oroszok egyébként nem csak azt követelik, hogy Ukrajna (és Grúzia) soha ne lehessen NATO-tag, de Lengyelországból és Romániából is kivonatnák a Patriot rakétavédelmi rendszert, s megtiltanák azt is, hogy Varsó F-35-ös Lockheed vadászgépekkel szerelje fel légierejét. Az orosz igény tehát a lengyel szuverenitást is kétségbe vonja. (Egyébként Putyin követelése érinti a magyar honvédség most folyó átfegyverzését. Ezt is le kellene állítani.)

Ebben a helyzetben szólalt meg a jobboldal egyik ukrán-szakértője. Maciej Pieczyński a Do Rzeczy hetilap honlapján azt fejtegette, hogy Ukrajna nagyobb biztonsági kihívás előtt áll, mint Lengyelország, s ez lehetőséget ad a lengyel tárgyalóknak, hogy elérjék a nemzeti érdekeiket. „Nem lehet az, hogy feltételek nélkül támogatjuk az ukrán függetlenséget és területi integritást. Nem állítom, hogy direkt üzletelni kellene a támogatásunkkal, de elérhetnénk, hogy elismerjék: Volhíniában népirtás történt vagy legalábbis tegyenek ebbe az irányba lépéseket” – mondta.
Így nehéz lesz elhitetni az önzetlen segítő szándékot.