A szerb elnök szerint nőni fog a Szerbiára nehezedő nyomás

Nőni fog a Szerbiára nehezedő nyomás azt követően, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte a „Donyecki Népköztársaság” és a „Luhanszki Népköztársaság” függetlenségét – jelentette ki Aleksandar Vucic szerb elnök a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) keddi beszámolója szerint.

Az államfő szerint Szerbia ezzel nehéz helyzetbe került, és számos politikai, biztonsági és gazdasági kihívással kell majd szembenéznie a közeljövőben. Véleménye szerint az orosz elnök döntése teljesen felborította a világ biztonsági struktúráját, és nem tudható, hogy ki hogyan fog cselekedni, mit fog lépni ebben a helyzetben. Kiemelte, a Nyugat eddig is folyamatosan azt kérte Szerbiától, hogy vezessen be szankciókat Oroszország ellen, és vélhetően ez a követelés a közeljövőben megerősödik, de Szerbia ellen fog állni ennek a nyomásnak.
Aleksandar Vucic rámutatott, hogy a szerb nemzetbiztonsági tanács keddi ülésén a hadsereg főparancsnokaként arra utasította a katonaság és rendőrség vezetőit, hogy álljanak készenlétben, és folytatódjon a fegyveres testületek felszereltségének biztosítása.

„Meg kell értenünk, hogy a béke nem magától értetődő dolog, nagy erőfeszítéseket kell tennünk a megőrzése érdekében. A világrend megváltozik, több szuperhatalom, politikai és gazdasági hatalmi központ jön létre”

– fogalmazott a szerb köztársasági elnök.
Oroszországot és Szerbiát történelmi, vallási és kulturális kapcsolatok kötik össze, Belgrád és Moszkva kölcsönösen támogatja egymást a nemzetközi színtéren. Moszkva több szinten is segíti Belgrádot, a nemzetközi szervezetekben például akadályozza Koszovó felvételét, mert Belgrádhoz hasonlóan úgy véli, hogy Pristina 2008-as függetlenségének egyoldalú kikiáltása érvénytelen, Koszovó továbbra is Szerbia déli tartománya. Az európai uniós tagságra törekvő Szerbia vezetői az évek során többször is közölték, nem kívánják megszakítani kapcsolataikat Oroszországgal.

Mindezek ellenére Szerbia minden alkalommal közölte, hogy támogatja Ukrajna területi egységét, és nem ismerte el a Krím elcsatolását sem. Ennek legfőbb oka, hogy egy ilyen lépéssel elismerné Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségének jogosságát is. Az ukrán válsággal összefüggésben Belgrád a békés, diplomáciai megoldást szorgalmazta, a külügyminisztérium két héttel ezelőtti közleménye szerint az orosz és az ukrán fél összecsapása negatívan hatna Szerbia külpolitikájára is, hiszen két baráti, szláv népről van szó.