Holland miniszterelnök: Oroszország cselekedetei nem maradhatnak válasz nélkül

Oroszország meg fogja érezni a szankciók bevezetésével járó következményeket, amiért hétfőn elismerte a „Donyecki Népköztársaság” és a „Luhanszki Népköztársaság” függetlenségét, megsértve ezzel Ukrajna szuverenitását – jelentette ki Mark Rutte holland miniszterelnök kedden, rövid sajtónyilatkozatában.

Az NLTimes holland hírportál azt írta, hogy Rutte Moszkva e lépését olyan „elfogadhatatlan” cselekedetnek nevezte, amely „nem maradhat válasz nélkül”.
A hírportál szerint, a holland kormányfő azt nyilatkozta, hogy a szankciók még szigorúbbak lesznek abban az esetben, ha Oroszország haderőt küld a térségbe. „Vannak még meg nem erősített hírek arról, hogy ez már megtörtént” – mondta Rutte. Hozzátette: véleménye szerint még nem kellően bizonyított, hogy Oroszország megszállja Ukrajnát.

Rutte egy hétfő esti televíziós vitában kijelentette:

Vlagyimir Putyin orosz elnök „teljesen paranoiás”.

Mint mondta, Putyin az ukrán kormányt diktatúrának próbálja beállítani, míg az orosz vezetéssel ellentétben a kijevi kormányt demokratikusan választották meg. Azt is megerősítette, hogy Hollandia támogatni fogja Ukrajnát, ha háborúra kerülne sor, de kizárta, hogy országa katonákat küldene a térségbe, mivel „Ukrajna nem tagja a NATO-nak”.

Múlt héten a holland kabinet úgy döntött, hogy 100 mesterlövészpuskát, 30 000 darab lőszert, 3000 katonai sisakot, 2000 golyóálló mellényt, valamint több fegyver- és aknakereső rendszert szállít Ukrajnának.

A belga szövetségi kormány feje, Alexander de Croo a VRT rádiócsatornának kedden úgy nyilatkozott, hogy szeretné, ha az Oroszország elleni uniós szankciók minél előbb hatályba lépnének, és „oda sújtanának, ahol „a legjobban fáj” Moszkvának.
De Croo „Ukrajna területi integritása nagyon súlyos megsértésének” nevezte Oroszország legújabb lépéseit.

„Oroszország azt teszi, amit mindig is tenni akart: megszerezni Ukrajna területének egy darabját”

– jelentette ki.
A VRT kérdésére, hogy Belgium miként reagál Ukrajna katonai felszerelés küldésére vonatkozó kérésére, a miniszterelnök azt mondta, hogy „minden igényt a védelmi minisztérium elemez, a többi szövetséges országgal konzultálva”.

„Számunkra az a legfontosabb, hogy a lehető legnagyobb mértékben a NATO keretein belül dolgozzunk”

– nyilatkozta a belga kormányfő.

Duda: meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát

Új biztonsági berendezkedésre van szükség Lengyelországban és a szövetséges struktúrák körében, ennek keretében meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát – hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök kedden Varsóban, miután az ukrajnai helyzetről egyeztetett az ország vezető politikusaival.

Az államfői nemzetbiztonsági iroda (BBN) székhelyén az elnök, továbbá Mateusz Morawiecki kormányfő és Jaroslaw Kaczynski, a nemzetvédelmi és belbiztonsági ügyekért felelős kormányfőhelyettes részvételével megtartott tanácskozás után Duda úgy értékelte: különféle forgatókönyvek lehetségesek, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte a délkelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségét, és a szeparatistákat ennek nyomán „most szabályos orosz egységek erősítik meg”.

Duda aláhúzta az Európai Unió és a NATO egységének, valamint „komoly szankciók” kivetésének a szükségességét.

Hangsúlyozta továbbá: lengyelországi viszonylatban, valamint a szövetséges államok körében egy új biztonsági berendezkedést kell megvitatni. Duda ebben az összefüggésben az orosz egységek fehéroroszországi jelenlétére is rámutatott. „Sok minden arról tanúskodik, hogy nem vonják vissza őket”, ez pedig megfelelő lépéseket tesz szükségessé – jelentette ki.
Meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát, efelől a térségben senkinek sincs kétsége – nyomatékosította.

Jaroslaw Kaczynski a lengyel fegyveres erők „komoly fejlesztését”, valamint a „fegyveres erőkön alapuló valódi szövetségek” építését nevezte szükségesnek.

„Lengyelországnak biztonságot kell garantálni, Ukrajnát meg kell menteni” – jelentette ki. „Ukrajna megmentése”, területi egységének megőrzése Kaczynski szerint Lengyelország és az egész Európa stratégiai érdeke, valamint a nemzetközi jog globális érvényességének kérdése is.

Orosz bankok és befolyásos személyek ellen rendelt el szankciókat a brit kormány

Öt orosz bank és három befolyásos, vagyonos magánszemély ellen rendelt el vagyonbefagyasztást is tartalmazó szankciókat kedden a brit kormány, válaszul arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök előző nap hivatalosan elismerte a délkelet-ukrajnai szakadár területek önállóságát.

Boris Johnson brit miniszterelnök a londoni alsóházban tartott tájékoztatójában elmondta: a szankciós listán a Rosszija Bank, az ISZ Bank (Ipari Takarékbank), a General Bank, a Promszvjazbank és a Fekete-tengeri Fejlesztési Bank szerepel.

A brit kormány emellett személyi szankciókat léptetett érvénybe Gennagyij Tyimcsenko, valamint Borisz Rotenberg és Igor Rotenberg nagyvállalkozókkal szemben.
Johnson elmondta: London befagyasztja a szankciós listán szereplők Nagy-Britanniában tartott vagyoneszközeit, a büntetőintézkedésekkel sújtott személyek nem utazhatnak be az országba, emellett a brit kormány megtiltja, hogy brit állampolgárok és vállalatok bármilyen üzleti kapcsolatra lépjenek velük.