Tíz lépésben csökkentené Európa orosz gázfüggőségét a Nemzetközi Energiaügynökség
Olyan intézkedéscsomagra tett javaslatot csütörtökön a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), amelynek bevezetésével szerintük az Európai Unió még az idén harmadával csökkenthetné földgázszükségletének orosz forrásból való beszerzését – olvasható a szervezet honlapján, melyet a mérce.hu szemlézett.
A 10 pontos tervükben szereplő, a gázellátásra, a villamosenergia-rendszerre és a végfelhasználói szektorra egyaránt kiterjedő intézkedéscsomag azt eredményezheti, hogy az EU 2022-es orosz gázimportja több mint 50 milliárd köbméterrel csökkenhet, amit a teljes mennyiség harmadát jelenti -írják. Az IEA szerint A 10 pontos terv összeállításánál figyelembe vették azt is, hogy az ne mondjon ellent az EU éghajlat-politikai ambícióinak és az európai zöld megállapodásnak, és valamint hivatkozik az IEA Nettó nulla kibocsátás 2050-ig ütemtervében kitűzött célokra is, amely szerint az EU 2030 előtt teljesen megszüntetné az orosz gázimporttól való függőséget.
Íme a Nemzetközi Energiaügynökség által javasolt 10 lépés:
1. Az EU-tagországok ne kössenek új gázszállítási szerződéseket Oroszországgal
Az IEA szerint az EU-nak most lenne lehetősége alapjaiban újragondolni azt, hogy honnan szerzi be a földgázt, miután a Gazprommal kötött, évi 15 milliárd köbméternél nagyobb volumenre vonatkozó gázimportról szóló szerződések 2022-ben lejárnak, ezáltal az orosz állami földgázvállalat EU-s gázexportja a 2021-es mennyiség 12 százalékára fog csökkeni.
2. Importáljanak gázt más országoktól
Az IEA becslései szerint az EU-n belüli földgáz-kitermelés és az olyan alternatív exportőrök bevonása, mint Norvégia és Azerbajdzsán a 2021-es szinthez képest tíz százalékkal növelhetik a nem orosz forrásból szállított gáz mennyiségét.
3. Vezessenek be egységesen kötelező gáztartalék-minimumot
Az szezonális kereslethullámzás és a szállításban bekövetkező vis maior események hatásainak enyhítésére az EU-tagállamoknak érdemes lenne kötelezően felhalmozni egy bizonyos mértékű földgáztartalékot.
4. Gyorsítsák fel a szél- és napenergia bevonását az energiaellátásba
2022-ben a napelem- és a szélenergia-kapacitás rekordnagyságú bővítése már várhatóan több mint 100 terawattórával növeli az EU e megújuló forrásokból származó energiamennyiségét, ami több mint 15%-os növekedés az előző évhez képest. A megújuló energiaforrások további bővítésének felgyorsítására irányuló összehangolt politikai erőfeszítés az IEA szerint további 20 TWh-s növekedést érhete a következő egy éven belül.
5. Nyerjenek annyi energiát a meglévő biomassza- és atomerőművekből, amennyit csak lehet
Az olyan nem megújuló, de alacsony kibocsátású technológiák, mint az atom- ás bioenergia felhasználását rövid távon a maximumra kell tekerni: a korábban bezárásra ítélt atomerőművek működését ideiglenesen meg kell hosszabbítani.
6. Rezsicsökkentéssel kell védeni a végfelhasználókat a magas villanyszámláktól
Az IEA kalkulusa szerint az EU-tagállamoknak összesen 55 milliárd eurós csomaggal kellene támogatni az energiaár-válságnak kiszolgáltatott fogyasztókat.
7. A gázkazánokat cseréljék le hőszivattyúkra
A fosszilis tüzelőket használó kazánoknál költséghatékonyabb hőszivattyúk telepítésének ütemét a duplájára kellene gyorsítania az EU-tagállamoknak, ami az IEA számítása szerint 15 milliárd euróba fájna a közösségnek.
8. A háztartások és a kvk-k energiahatékonyságát is növelni kell
Jelenleg egy év alatt az EU épületállományának mindössze körülbelül 1%-án végeznek energetikai célú felújításokat. Az IEA szerint legalább évi 0,7 százalékkal kellene növelni ezt a számot a gyorsabb átállás érdekében.
9. Tudatos fűtésre kell ösztönözni az embereket
A szervezet számítása szerint, ha az EU állampolgárai átlagosan 1 Celsius-fokkal lejjebb tekernék a termosztátot, az egy éven belül mintegy 10 milliárd köbméterrel csökkentené a gázfelhasználást.
10. Több fenntartható energiaforrást kell vinni a villamosenergia-rendszerekbe
Mivel jelenleg a fosszilis tüzelőanyagok garantálják a villamosenergia-rendszerek működését, a kormányoknak ezért fokozniuk kell azon erőfeszítéseiket, hogy működő, fenntartható és költséghatékony módszereket dolgozzanak ki azért, hogy rugalmasabbá váljon az áramtermelés az EU-ban.
