Románia és Észtország elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziót, a NATO keleti szárnyának sürgős, kiegyensúlyozott megerősítését szorgalmazza és uniós támogatást sürget Moldova számára az ukrán menekülthullám kezelésére – hangoztatta egybehangzóan Alar Karis észt és Klaus Iohannis román elnök csütörtökön Bukarestben.
A megbeszélésüket követő sajtóértekezleten Iohannis úgy értékelte: az ukrajnai háború és az orosz csapatok jelenléte Fehéroroszországban hosszú távú következményekkel jár az egész euro-atlanti térség biztonságát illetően, ezért ez azonnali, hatékony válaszlépést tesz szükségessé a NATO részéről. Bejelentette: Románia kész jövőre hozzájárulni a balti térség légterében a NATO erők közös járőrszolgálatához, szolidaritást vállalva a térség NATO-tagállamaival, köztük Észtországgal. Románia ugyanakkor a Fekete-tenger térségében is további NATO-erők telepítését sürgeti.
Iohannis elmondta: az észak-romániai Suceaván megkezdte működését az a humanitárius logisztikai központ, amely az Ukrajnának és Moldovának szánt nemzetközi segélyek összegyűjtését és célba juttatását szervezi. A román elnök uniós támogatást sürgetett Moldova számára mind a menekülthullám kezeléséhez, mind az – orosz földgáztól függő – ország energetikai biztonságának javításához.
Alar Karis felidézte, hogy Románia és Észtország tavaly ünnepelte a diplomáciai kapcsolatok létesítésének centenáriumát, amikor egy észt tiszteletbeli konzulátus is megkezdte működését Kolozsváron. Észtország is osztja Romániának a keleti szárny biztonságával kapcsolatos aggodalmait és egyetért azzal, hogy a NATO-nak – az eddigi csapaterősítésen túlmenően – további lépéseket kell tennie, hogy elrettentő és védelmi képességét növelje a térségben.
Újságírói kérdésre válaszolva Karis megerősítette: az észt parlament nemrég – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérését támogatva – állásfoglalásban szorgalmazta, hogy „a NATO zárja le Ukrajna felett az eget”, vagyis akadályozza meg az orosz repülőgépek, helikopterek és rakéták behatolását az ország légterébe.
Az észt elnök szerint ezzel Észtország azt jelezte, hogy Európának és a NATO-nak „többet kellene tennie” Ukrajnáért. Ugyanakkor elismerte: a teljes légtérzár gyakorlati megvalósítása közvetlen összetűzést eredményezhet a NATO és Oroszország között, amelyet Észtország is el akar kerülni. „A parlament tagjainak azonban joguk van leveleket írni és nyilatkozatokat megfogalmazni” – jegyezte meg.
A román elnök szerint a NATO álláspontja egyértelmű: nem szándékszik katonai konfliktusba kerülni Oroszországgal és mindent megtesz azért, hogy „a háború ne terjedjen túl jelenlegi határain”. A NATO ezért Ukrajna támogatására és Oroszország elleni gazdasági szankciókra szorítkozik. Ukrajna égboltjának lezárását csakis katonai eszközökkel lehetne megvalósítani, márpedig a NATO nem akar ürügyet szolgáltatni a konfliktus kiterjesztéséhez – magyarázta a román államfő.
