Szijjártó: az anyaország és a határon túli magyarság számíthat egymásra

Az áprilisi országgyűlési választás megmutatta, hogy az anyaország számíthat a határon túli magyar nemzeti közösségek tagjaira, és ez fordítva is éppen így igaz – jelentette ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Kolozsváron.

A tárcavezető a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével, Románia miniszterelnök-helyettesével, Kelemen Hunorral tartott közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Magyarországon a kormányzó pártszövetség rekordszámú szavazatot kapott a választáson, aminek nyomán rekordszámú képviselője is lesz az új parlamentben.

Aláhúzta, hogy nem pusztán az ország, hanem az egész nemzet jövőjéről született döntés, ezért fontosnak tartották, hogy ebben a nemzet minden tagja részt vehessen. Szavai szerint ez a nemzeti, keresztény, polgári oldal számára természetes, a baloldal azonban ezzel “homlokegyenest ellentétes álláspontot” képvisel, és mindig is ki akarta zárni a határon túl élő magyarokat a közös döntésekből.

Ennek kapcsán üdvözölte, hogy a határon túli magyarok rekordszámban vettek részt a választáson, ugyanis összesen 318 083 levélszavazat érkezett, ebből 205 767 a csíkszeredai és kolozsvári külképviseletre. Hozzátette: a Fidesz-KDNP-re több mint 251 ezren voksoltak.

“A választás is megmutatta, hogy az anyaország számít a határon túli magyar nemzeti közösségekre, és ők is számíthatnak az anyaországra” – szögezte le, megköszönve, hogy az érintettek “nem ültek fel az aljas provokációs kísérleteknek”, mint amilyen szerinte a marosvásárhelyi levélszavazatok ügye volt.

Ezután kitért arra is, hogy Magyarországnak érdeke a lehető legjobb együttműködés felépítése Romániával, s reményét fejezte ki, hogy a kapcsolatok a megkezdett úton haladhatnak tovább, amiből mindkét fél tud profitálni.

A miniszter újságírói kérdésre válaszolva sikeresnek nevezte a kormány határon túli gazdaságfejlesztési programjait, és elmondta, hogy jelenleg is folyik az egyeztetés a kérdésben Budapest és Bukarest között, így hamarosan valószínűleg ki tudják majd írni az új pályázatokat.

Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió újabb 500 millió euróval támogatja az ukrán hadsereg megerősítését, Szijjártó Péter arról számolt be, hogy Magyarország nem szállít fegyvereket, nem is engedélyezi, hogy a területén keresztül fegyvereket szállítsanak, ugyanakkor nem is akadályozza azon tagállamok támogatását, akik máshogy határoztak, ezen döntésüket tiszteletben tartják.

“Ugyanezt a tiszteletet várjuk el a többiektől is, hogy ne kommentálják, ne minősítsék, ne kritizálják a mi döntéseinket” – hangsúlyozta.

Aláhúzta: a magyar emberek a választáson világossá tették az akaratukat, hogy Magyarország maradjon ki a szomszédban zajló háborúból, a kormány pedig elkötelezett a népakarat végrehajtása mellett.

Az energetikai együttműködésről szólva kijelentette, hogy Magyarországnak érdeke, hogy minél több forrásból tudjon földgázt vásárolni, így amennyiben megkezdődik a kitermelés Romániában, akkor örömmel tárgyalnak majd az esetleges vásárlásáról.

Kelemen Hunor úgy vélekedett, hogy a túlnyomó többségében a Fidesz-KDNP-re szavazó erdélyi magyarok az elmúlt tizenkét év közös értékeken alapuló nemzetpolitikájára mondtak igent.

Kiemelte: a következő időszakban fontos cél a kapcsolat erősítése a magyar kormánypártokkal, illetve a két ország közötti viszony további javítása. “Az egymásra utaltság, a szolidaritás még fontosabb, mint eddig” – mondta.