Szijjártó: jelenleg fizikailag lehetetlen az Oroszországból származó kőolaj nélkül működtetni a magyar gazdaságot

A kormány nem szavaz meg olyan szankciókat, amelyek ellehetetlenítenék az orosz kőolaj és földgáz magyarországi szállítását, ugyanis az infrastruktúra helyzetéből fakadóan ez veszélybe sodorná hazánk energiabiztonságát – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Kazahsztánban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető kazah kollégájával, Muhtar Tileuberdivel tartott közös sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy bár Magyarország minden szankciós csomagot megszavazott eddig az Európai Unióban, ennek ellenére folyamatosan „igazságtalan és igaztalan” támadásokkal kell szembenéznie.

„Ennek persze egyik oka lehet az, hogy mi őszintén beszélünk arról, hogy hazánk energiaellátásának biztonságát nem vagyunk hajlandók feladni”

– húzta alá.
„Mi ezt a kérdést kizárólag a magyar nemzeti érdek szempontjából nézzük. Nem érdekel minket, hogy keleten vagy nyugaton erről mit gondolnak, jót vagy rosszat (…). Ez egy valós ellátásbiztonsági kérdés számunkra, hiszen jelenleg fizikailag lehetetlen az Oroszországból származó kőolaj nélkül működtetni a magyar gazdaságot” – mondta.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy jelenleg a magyar kőolajfelhasználás mintegy 65 százaléka érkezik Oroszországból a Barátság nevű vezetéken keresztül, ez napi 20 ezer tonna vásárlását jelenti, és nem állnak rendelkezésre alternatív szállítási útvonalak ezen mennyiség pótlására.
Kiemelte: az adriai vezeték horvátországi szakaszán jelentős kapacitásszűkület van, és jelentős beruházást igényelne az infrastruktúra fejlesztése, márpedig azt sem tudni, hogy Zágráb ezt akarja-e, s ha igen, akkor mennyi idő alatt tudná megvalósítani.

„Ennélfogva aztán, hogy van ez a külső, rajtunk kívül álló körülmény, még csak el sem jutottunk addig, hogy arról beszéljünk, hogy a magyarországi finomító technikai átállítása egy más típusú kőolajra milyen hosszú időt venne igénybe, és hány százmillió dollár beruházást kellene ennek érdekében végrehajtani” – fogalmazott.

A miniszter leszögezte, hogy Magyarország támogatja az európai energiaellátás diverzifikációját, sokat is tett ezért, például jelentősen megnövelte kazahsztáni kőolajimportját, mára a teljes felhasználása 16 százalékát fedezi ebből a forrásból. Viszont látni kell, hogy ezt is csak Oroszországon keresztül lehet Magyarországra szállítani, amit az esetleges szankciók ugyancsak ellehetetlenítenének – mutatott rá.
Kitért arra is, hogy a Mol Nyrt. a technikai vezetője egy kazah-kínai-magyar konzorciumnak, amely egy nagy kazahsztáni földgázmező kitermelésével foglalkozik. Amennyiben megkapják a nur-szultani kormány jóváhagyását, akkor jövőre meg is kezdik a kitermelést. Emellett az MVM egyik leányvállalata két itteni erőmű építésénél is lehetőséget kapott a hűtési rendszer szállítására – közölte.
Szijjártó Péter nagyrabecsülését fejezte ki Kazahsztánnak, hogy jelentős szerepet vállal a terrorellenes küzdelemben, az Afganisztánnal szomszédos térség stabilitásának megteremtésében, a szélsőséges ideológiák terjedésének megakadályozásában, valamint a migrációs folyamatokkal, csempészettel szembeni fellépésben.
Leszögezte: „ha valamire most egyáltalán nincs szükség, az egy újabb biztonsági kihívás a világnak ezen a részén, éppen elég nekünk szembesülnünk az Ukrajnában zajló háborúval, amelynek minden egyes pillanata biztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”.
A külgazdasági és külügyminiszter később Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel is találkozik, majd délután tovább utazik Kirgizisztánba.