Mik ezek a „balesetek”, amelyek épp az orosz területek érzékeny pontjain történnek?

Az elmúlt hetekben legalább tucatnyi oroszországi katonai és ipari létesítmény, raktár szenvedett károkat.
A károk egy részéért jól dokumentálhatóan ukrán helikopter- vagy rakétatámadás a felelős, de több súlyos esetnél a mai napig nem derült ki, támadás, szabotázs vagy egyszerű baleset történt-e.

Miközben az orosz fegyveres erők szisztematikusan gyalulják a sztyeppébe Kelet-Ukrajna településeit, és kevésbé szisztematikus módon támadják az ukrán katonai infrastruktúra kulcslétesítményeit, ötletszerűen pedig ráküldenek néhány rakétát a hátországra is, a háború az orosz határon is kezd átszivárogni.

Az elmúlt hónapokban több, az ukrán határ közelében található város, Kurszk, Belgorod vagy Voronyezs környékén is robbanásokra, felcsapó lángoszlopokra ébredhettek a helyiek. A Telegramon terjedő felvételek és hírek alapján elemzők minimum egytucatnyi különálló incidenst azonosítottak, melyek során több üzemanyag- és lőszerraktár, Brjanszknál pedig egy kőolajvezeték rongálódhatott meg. Két, Kurszk közelében történt esetben a felvételeken az ukrán légierő által átütő sikerrel használt Bayraktar TB2-es drónok maradványai is látszanak, de néhány helyszín közelében ukrán helikoptereket, rakéták becsapódását is észlelték.
Egyes esetekben az ukrán haderők felelőssége egyértelmű, hiszen Ukrajna már az invázió első – pontosabban második – napjától igyekezett éreztetni Moszkvával, hogy ebben a háborúban Oroszország sem marad érintetlen. Február 25-én Tocska ballisztikus rakéták csapódtak be például a milerovói katonai reptérbe, ahol a létesítményben okozott károkon túl legalább egy Szu-30M vadászbombázó is megsemmisült.

Ennek ellenére több esetben merült fel a gyanú, valójában nem támadás vagy szabotázs, hanem egyszerű baleset történt. Ahogy a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozó Richard Alberque katonai szakértő elmondta,

Oroszország óriási lőszerszállítmányokat mozgat meg, természetes, hogy előfordulnak balesetek. De 60 nap alatt mondjuk 22 baleset nem lehet véletlen.

Az első incidenseknél felmerült, hogy navigációs hiba, vagy egy Ukrajna nyakába varrt „false flag”-öntámadás történhetett, azonban ezek az értelmezések elsikkadtak. Egyes határmenti orosz falvakra hulló ágyúlövedékeket simán lehet a véletlen számlájára írni, hiszen Kijev tökéletesen tisztában van azzal, hogy az orosz civil lakosság háborúba ráncigálásán csak veszthet, mivel elveszítheti a háborús narratívákban (a teljes képet nézve joggal) betöltött jófiú-státuszt. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok igazolták is az ukrán védelmi harc orosz földre való kiterjesztését, érvelésük szerint Ukrajna „legitim eszközzel él”, amikor az orosz határ mögött akarja megzavarni az orosz utánpótlási vonalakat és orosz földön pusztít el orosz hadianyagot.

A tisztánlátást roppant mód megnehezíti, hogy sem az ukrán, sem az orosz kormány nem túl bőbeszédű, amikor az incidensekről van szó. Moszkva nyilván nem büszke arra a tényre, hogy a II. világháború óta több településen először szólaltak meg a légvédelmi szirénák, hogy az ukrán fegyveres erők a szívós ellenállás mellett az orosz határon túl is képesek csapást mérni, arra pedig pláne nem, hogy az orosz légvédelem nem tudta ezeket megakadályozni.