Szijjártó Péter az Országgyűlésben: Az európai egységet rúgta fel az Európai Bizottság az olajembargóval

Magyarország nem szavazza meg az Európai Bizottság kezdeményezését az Oroszország elleni szankciókról, mert az az országnak problémát jelent és a megoldásra nem tartalmaz javaslatot – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az Országházban.

Szijjártó Péter elmondta, hogy immár két és fél hónapja zajlik háború a szomszédunkban. Magyarország álláspontja a háború elejétől fogva világos és változatlan. A magyar érdek, hogy minél hamarabb béke legyen és ennek érdekében mindent megtettünk és megteszünk, amit csak tudunk. Különbséget teszünk az agresszor és a megtámadott között, támogatjuk Ukrajna szuverenitását és a valaha volt legnagyobb humanitárius akciót hajtjuk végre.

Magyarország támogatta az eddigi öt brüsszeli szankciós csomagot, de jelezte, hogy vörös vonal Magyarország energiaellátási biztonságának garantálása

– mutatott rá Szijjártó Péter.

„Az energiaellátás az nem filozófiai és nem is politikai kérdés, hanem kőkemény fizikai valóság kérdése. Szükség van földgáz- és kőolajforrásokra és szükség van vezetékekre, amelyek idehozzák a földgázt és a kőolajat” – fogalmazott a külügyminiszter.

A földrajzi helyzetünk és az évtizedek alatt kiépült ellátási hálózat meghatározza hazánk energiaellátását. Minden tagállamnak más és más energiaellátási szerkezete van, épp ezért az uniós tagállamok vezetői is korábban megállapodtak arról Versailles-ban, hogy a szankciók tekintetében figyelembe veszik az egyes országok eltérő helyzetét.

„Ezt a nehezen létrejött európai egységet rúgta fel az Európai Bizottság javaslata az olajembargóra vonatkozóan”

– mondta Szijjártó Péter. Ez a brüsszeli javaslat felér egy Magyarország gazdaságára ledobott atombombával. Ha ez a javaslat hatályba lép, akkor a gazdaság működéséhez szükséges kőolaj beszerzése lehetetlenné válna. Hazánkba csővezetékeken keresztül érkezik kőolaj és a hazai felhasználás 65 százaléka orosz forrásból származik.

A brüsszeli csomag elfogadása több száz milliárd forintnyi kiadást jelentene az állam számára, a benzin 700, a gázolaj pedig 800 forintba kerülne literenként. A kőolajfinomítók átállítása legalább 5 évet venne igénybe és csak az biztos, hogy az utána vásárolt kőolaj drágább lenne, mint amit most vásárolunk.

Az alternatívának számító déli szállítási útvonalak bővítésére lenne szükség, de ehhez Horvátországban lenne szükség beruházásra.

„Ez a javaslat tehát Magyarország számára problémát jelent, és ez a javaslat nem tartalmaz megoldásra vonatkozó előterjesztést, Magyarország ezt a csomagot nem szavazza meg, mert a háború árát nem fizethetik meg a magyar emberek”

– hangsúlyozta a miniszter.