Biztonságpolitikai szakértő: Amerika sajtókampánnyal is akadályozta az ukrán–orosz békét

Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában arról beszélt, hogy az amerikaiak azzal a céllal építettek fel egy nemzetközi sajtókampányt a bucsai mészárlás kapcsán, hogy meggátolják az ukrán–orosz béketárgyalások sikerét. A súlyos állítást megfogalmazó biztonságpolitikai szakértő ugyanakkor elismeri, hogy állítása után bizonyára többen is összeesküvés-elméletek gyártójának fogják titulálni.

„Én úgy láttam, hogy Zelenszkij és Putyin részéről is lett volna az első egy-két hétben megegyezési készség. Ezt Bucsa megszakította” – fogalmazott Demkó Attila, aki szerint még véletlenül sem arról van szó, hogy az ukránok harca ne lenne jogos, vagy hogy a bucsai mészárlás ne történt volna meg, de azt megelőzően talán lehetett volna egy olyan formulát találni, amit mind a két fél elfogad.

A szakértő szerint az amerikaiak és az angolok teljes támogatásukról biztosították Ukrajnát, de ez még nem volt elegendő ahhoz, hogy az ukrán–orosz tárgyalások zátonyra fussanak. Demkó úgy fogalmazott, hogy az első egy-két hétben lehetett volna a háború lezárására alkalmas pillanat, de

mindezt keresztül húzták a Bucsában történtek, ami a feleket teljesen ellehetetlenítette a kompromisszumos megoldások alkalmazásától.

„Bucsára építettek egy hatalmas nemzetközi sajtókampányt … Van egy tárgyalássorozat, ami hirtelen megszakad egy komoly vérengzés miatt. Ez nem azt jelenti, hogy nem volt komoly vérengzés, csak azt, hogy nem feltétlenül mindenkinek az volt az érdeke, hogy folytatódjon a tárgyalássorozat” – közölte Demkó Attila.

Mint mondta, az eset kísértetiesen hasonlít ahhoz, ami Boszniában történt a délszláv háborúban: „Boszniában is egy adott eseményre felépítettek egy olyan sajtókampányt, ami után nem lehetett tárgyalni. „És lássuk be, hogy ott is volt egy amerikai kéz … a Markale piaci vérengzés egy vitatott történet, de van utalás arra, hogy azt nem a szerbek csinálták” – fogalmazott a szakértő, majd hozzátette, hogy Boszniában is közel volt a megállapodás a felek közt 1993 végén és 1994 elején, azonban a mészárlásokat követően döntés született a NATO bevonásáról.