Cseh miniszter: ha az ukrán menekültek egyharmada elkezd dolgozni, a nekik nyújtott állami segély már nem lesz „veszteség”

A Csehországba érkezett ukrán menekülteknek nyújtott állami segély már nem lesz „veszteség” a társadalom számára, ha legalább egyharmaduk munkába áll – jelentette ki Vít Rakusan cseh belügyminiszter pénteken Prágában, amikor a parlamenti alsóházban ismertette a kormány stratégiai elképzeléseit az ukrajnai menekülthullám kezelésére.

A legutóbbi adatok szerint eddig több mint 340 ezer menekült érkezett Ukrajnából Csehországba, akik speciális, egyéves tartózkodási vízumot kaptak, amely szociális segélyekre, egészségügyi ellátásra és az oktatási rendszerhez történő hozzáférésre is feljogosítja őket. A menekültek augusztus végéig fejenként havi ötezer koronás (82 500 forint) pénzsegélyt is kapnak. A sajtó szerint a menekültek egy része valószínűleg már visszatért hazájába, vagy más országba utazott. Pontos kimutatás azonban erről nincs.

A munkaügyi hivatal nyilvántartásából kitűnik, hogy eddig már több, mint negyvenezer ukrán lépett munkába.

Vít Rakusan szerint Csehország ugyan sikeresen megbirkózott az összlakosság több mint három százalékát kitevő menekültekkel, de szükség van a segítségnyújtás folytatására. Csehország lakosságának kétharmada valamilyen módon aktívan bekapcsolódott ebbe – mondta a tárcavezető.
A belügyminisztérium ismeretei szerint az ukrán menekültek 45 százalékát iskolaköteles gyermekek teszik ki, akik közül több tízezren már újra járnak iskolába. A felnőtt ukrán menekültek 80 százalékát nők teszik ki.
A kormányoldal a parlamenti vitában határozottan visszautasította azt az ellenzéki bírálatot, miszerint a kormány a cseh lakosság kárára nyújt segítséget az ukránoknak. „Az ukrán menekülteknek és szüleiknek nem a cseh gyermekek és szüleik terhére segítünk” – szögezte le Petr Gazdík oktatásügyi miniszter. Az elsősök jövő évi beíratására két szakaszban kerül sor: először a cseheket íratják be, majd a szabadon maradt helyekre az ukránokat. A felmerülő kapacitáshiányt ennek alapján fogják orvosolni.

Vlastimil Válek miniszterelnök-helyettes hasonlóan alaptalannak minősítette azt a lakosság körében terjedő hírt, miszerint az ukrán menekültek tömeges érkezésével új, Csehországban már régóta ismeretlen betegségek bukkantak fel a gyermekek körében, illetve hogy a menekültek teljes körű orvosi ellátása összeroppanthatja a cseh egészségügyet. „Az ukrán gyermekek átoltottsága nagyon hasonlít az ausztriai gyerekek átoltottságához” – mutatott rá a miniszter.

A menekültkérdés kezelésében a cseh kormánystratégia három szakaszt különböztet meg. A háború kirobbanása utáni első harminc napban a menekültek biztonságának megteremtése volt a cél, a 30. és a 180. nap közötti időszakban a menekülteknek a cseh társadalomba történő betagozódására irányul a kormány figyelme, elsősorban nyelvtanfolyamokról, munkahelykeresésről van szó. A 180. naptól a 360. napig tartó időszak, tehát a második félév fő feladata pedig az, hogy integrálják a cseh társadalomba azokat az ukránokat, akik véglegesen Csehországban akarnak maradni, illetve segítséget nyújtanak azoknak, akik vissza akarnak térni Ukrajnába.

Vít Rakusan szerint a kormány mérlegeli, hogy meghosszabbítaná a menekülteknek nyújtott havi támogatás idejét, de az ötezer koronát az érintettek már nem kapnák meg egy összegben, hanem ebből fedezné az állam az ellátásukat és az elszállásolásukat. „A cél, hogy kiszűrjük a visszaélések lehetőségét” – jegyezte meg a belügyminiszter.