Kreml: a „különleges hadművelet” státusa nem változott

Az oroszországi részleges mozgósítás bejelentését követően nem született döntés az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” státusának megváltoztatásáról és a hadiállapot bevezetéséről – jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő újságíróknak szerdán Moszkvában.

„Nem született semmilyen döntés ezzel kapcsolatban”

– mondta a vonatkozó kérdésre válaszolva Peszkov.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán elrendelte a részleges mozgósítást Oroszországban. Egyebek között elmondta, hogy a „különleges hadművelet” övezetében az érintkezési vonal hossza meghaladja az ezer kilométert, továbbá az orosz és szakadár szövetséges erők „nemcsak neonáci formációkkal, hanem valójában a kollektív Nyugat teljes katonai gépezetével” állnak szemben, ami szerinte Oroszország létét fenyegeti.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter közölte, hogy a mozgósítás során 300 ezer tartalékost hívnak be.

Peszkov nem tudott válaszolni a kérdésre, hogy a mozgósítottak előtt le fogják-e zárni a határt.

A Rigában szerkesztett Meduza orosz ellenzéki hírportál szerint a részleges mozgósításról szóló orosz elnöki bejelentés nyomán több irányban elfogytak a repülőjegyek, illetve megugrott az áruk. A portál tájékoztatása szerint útlevél nélkül Örményországba, Fehéroroszországba, Kirgizisztánba és Kazahsztánba lehet legkevesebb egy hónapra elutazni, és több mint harminc országba lehet vízummentesen elutazni.

Az RBK gazdasági napilap is megerősítette, hogy az Oroszországgal szomszédos országokba szóló repülőjegyek elfogytak.

Az orosz központi bank szerdán azt tanácsolta az orosz pénzintézeteknek, hogy adjanak törlesztési halasztást a mozgósított ügyfeleiknek.
Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek azzal a – Politico című lapnak tett – kijelentésével kapcsolatban, hogy független törvényszéken kell felelősségre vonni az orosz „háborús bűnösöket”, Peszkov felhívta az EU fő diplomatájának figyelmét arra, hogy a „kijevi rezsim” szerinte 2014 óta követ el ilyen bűnöket a Donyec-medencében. Mint mondta, az ott megölt ártatlan civilek és gyerekek sorsa Borrellt sohasem érdekelte. Hozzátette, hogy az uniós diplomácia vezetője elvesztette tekintélyét Oroszországban „teljesen megengedhetetlen kijelentései miatt”, és Moszkva ezentúl így is viszonyul majd a nyilatkozataihoz.

Az orosz parlament alsóháza kedden az ENSZ-közgyűléshez, valamint világ parlamentjeihez intézett felhívást fogadott el, amely „az Ukrajnából kiinduló, az európai békét és stabilitást fenyegető veszélyre” figyelmeztetett. Az orosz képviselők felszólították a közgyűlést, valamit a világ „józanul gondolkodó” politikusait és képviselőit, hogy ítéljék el határozottan az Egyesült Államok és a NATO veszélyes lépéseit, amelyek „a kijevi rezsimet nagyszabású konfrontációra ösztönzik”.
A jelentést Leonyid Szluckij, az alsóház külügyi bizottságának elnöke készítette elő, aki nem kapta meg az amerikai vízumot ahhoz, hogy a világszervezet New York-i székhelyére utazhasson. Ezt Moszkva az ENSZ-központnak otthont adó Egyesült Államok általi kötelezettségszegésnek minősítette.
Vlagyimir Vologyin, az alsóház elnöke felszólította a katonai tapasztalattal rendelkező képviselőket, hogy önként jelentkezzenek a „különleges hadműveletben” való részvételre.

Az orosz alsóház után szerdán 147:1 arányban az felsőház is elfogadta azt a törvénymódosítás-tervezetet, amely két-három évig terjedő szabadságvesztésre szigorítaná a háborús időszakban a felettes szabályos parancsának, illetve a katonai vagy harci tevékenységben való részvétel megtagadását. Ezen túlmenően a módosítás szerint 15 évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető, aki mozgósítás vagy hadiállapot idején ellenáll a szolgálati kötelezettségét teljesítő felettesének, vagy ezen kötelezettség megszegésére kényszeríti őt.