Amerikai hírszerzés: a szankciók működnek, ártanak az orosz katonai utánpótlásnak

A nyugati szankciók jelentősen korlátozták Oroszország képességét az Ukrajnában használt lőszerek pótlására – áll az amerikai Nemzeti Hírszerzés igazgatóságának jelentésében. Ez pedig arra kényszerítette Moszkvát, hogy más módot találjon a korlátozások megkerülésére, a kritikus technológia és alkatrészek beszerzésére.

A CNN által látott elemzés szerint Oroszország a háború februári kezdete óta több mint 6000 felszerelést veszített el, mivel az ország hadserege nehezen tudja beszerezni az új fegyverek előállításához szükséges mikrochipeket, motorokat és hőkamerás technológiát – írja az Euronews.

Az Oroszországba irányuló exportra vonatkozó átfogó nyugati korlátozások miatt az ország védelmi ipari létesítményei időszakosan le is álltak – olvasható a dokumentumban. Az ország két legnagyobb hazai mikroelektronikai gyártója kénytelen volt ideiglenesen leállítani a termelést, mert nem tudták biztosítani a szükséges külföldi alkatrészeket. A csapágyak hiánya pedig aláásta a tankok, repülőgépek, tengeralattjárók és más katonai rendszerek gyártását.

Az amerikai hírszerzés elemzése szerint az orosz hadiipar már májusban, alig néhány hónappal a háború kezdete után is hiányt tapasztalt a tengeri dízelmotorok, helikopter- és repülőgép-alkatrészek, valamint tűzvédelmi rendszerek utánpótlásában és alkatrészeiben. Moszkva pedig kénytelen volt szovjet korabeli harckocsikat előásni a raktáraiból, hogy Ukrajnában bevesse őket.

Közben Putyin orosz elnök pénteken kijelentette, hogy „egyelőre legalábbis” nincs szükség további „masszív” csapásokra Ukrajna ellen. Ezt egy héttel azután közölte, hogy az oroszok számos ukrán városban halálos csapásokat mértek civil célpontokra, iskolákra, kórházakra, többek között Kijev térségében. Arra a kérdésre, hogy megbánta-e az ukrajnai akciókat, Putyin azt mondta, „Nem bántam meg semmit. Szeretném világossá tenni, hogy ami most történik, az kellemetlen.”

Egyébként meg ismét azt hangsúlyozta, hogy Oroszország ukrajnai fellépése „helyes és időszerű”. Arról is beszélt, hogy nem tervezik a katonai mozgósítás kiterjesztését, sőt, a bejelentett „részleges” sorozás két héten belül véget ér. A 300 ezerből eddig 220 ezer katonát soroztak be – mondta.

Asztanai sajtótájékoztatóján egyébként elmondta azt is: szükségtelennek tartja, hogy Joe Biden amerikai elnökkel tárgyaljon a G20 csoport november közepén, Balin megtartandó csúcstalálkozóján. „Őszintén szólva, nem látom szükségét. Egyelőre nincs tárgyalási alap. Még nem dőlt el véglegesen az odautazásom sem” – idézte az MTI Putyin szavait.

„Az orosz megszálló hatóságok ukrán állampolgárokat próbálnak a herszoni régióból a Krím félszigetre irányítani, hogy miután az ukrán fegyveres erők felszabadítják a térséget, túsznak használják őket” – jelentette ki Szerhij Hlany, a dél-ukrajnai megye tanácsának képviselője.

Hlany arra reagált, hogy az orosz kormány egy nappal korábban „segítséget ígért” az ukrán ellentámadás fókuszában lévő Herszon megye azon lakosainak, akik „Oroszország más régióiba” szeretnének utazni. A herszoni politikus leszögezte, hogy ez nem más, mint ukrán lakosok erőszakos deportálása.