Újabb európai uniós csúcs jöhet az energiaválság miatt

Heteken belül valószínűleg újabb rendkívüli uniós csúcsot kell tartani az energiaválság miatt, miután kedden nem tudtak megállapodni az energiaügyi miniszterek a gázársapkáról és a közös gázbeszerzésről. Magyarország ismét világossá tette, hogy nem támogat olyan javaslatot, ami veszélyeztetné az ország energiabiztonságát. Az M1-nek nyilatkozó szakértő szerint amíg Ukrajnában nem ér véget a háború, addig lesznek kísérletek arra, hogy újabb és újabb szankciókat vezessenek be, a magyarok többsége azonban ezeket nem támogatja – számoltak be róla az M1 Híradójában.

Novemberben ismét rendkívüli unió csúcsot kell tartaniuk az uniós állam- és kormányfőknek. Kedden ugyanis nem jutottak dűlőre arról a megállapodásról az uniós energiaügyi miniszerek, amely kereteit a múlt héten jelölték aki az uniós csúcson.

Az Európai Bizottság – már nem először – a tagállami vezetőket megkerülve próbálja végigvinni az akaratát, most éppen arról, hogyan kezelje az energiaválságot. Az uniós testület részletszabályokkal próbálja felülírni az Európai Tanács döntését.

„Brüsszel, az Európai Bizottság nem nyugszik és nem tanul az elmúlt időszak hibáiból és nem is akar tudomást venni a valóságról” – fogalmazott korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A mostani tárgyaláson észnél kellett lenni és a következő hetekben is észnél kell majd lenni, amikor az Európai Bizottság kidolgozza és beterjeszti konkrét javaslatait – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a találkozó után.

„Az Európai Bizottság olyan javaslatokat akar kidolgozni, amelyek gyakorlatilag újabb rejtett kísérletek arra, hogy a tagállami hatásköröket visszaszorítsák, és mintegy ilyen lopakodó hatáskörbővítést akarnak végrehajtani” – tette hozzá a külügyminiszter.

Szijjártó Péter szerint Brüsszel intézkedései és tervei csak problémát és veszélyt okoztak az európai energiaellátásnak, ezért a magyar kormány nem támogatja a nemzeti kompetenciák átadását.

A brüsszeli gázárspaka terve valójában egy újabb szankció – erről Koskovics Zoltán beszélt az M1-en. Az Alapjogokért Központ elemzője azt mondta: a brüsszeli terv alapjaiban fenyegeti az európai energiaellátást, ezzel együtt Magyarországét is. Az elemző szerint az Európai Bizottság javaslata is beleillik azon szankciók sorába, amelyek Európának nagyobb kárt okoznak, mint Moszkvának.

„Az energia, az élelmiszer és a műtrágya orosz exportját korlátozó lépések, azok egész egyszerűen öngyilkos jellegűek, nagyon súlyos károkat okoznak Európának, de egyébként olyan térségeknek is, akiknek aztán semmi közük az egész ukrán válsághoz, így például Észak-Afrikának és a Közel-Keletnek” – fogalmazott az elemző.

Közben egyre több ember utasítja el a brüsszeli szankciókat – ezt mutatja több felmérés is.

Néhány hónap alatt jelentősen nőtt azoknak az aránya itthon, akik elutasítják az Oroszországra kivetett európai uniós szankciókat – állítja a Medián közvélemény-kutató. Májusban – vagyis három hónappal a háború kezdete után – a válaszadók 41 százaléka, októberben pedig már 52 százalék mondta azt, hogy nem támogatja a szankciókat.

A Nézőpont Intézet is hasonló eredményre jutott nem sokkal korábban. Október közepén közzétett felmérésük szerint minden második magyar látja úgy, hogy az európai szankciók inkább Európának ártanak.