Az orosz hadsereg tisztjeinek 53 százaléka ukrán

Viktor Belouszov, orosz hálózatkutató becslése szerint az Oroszországi Föderáció Fegyveres erőinek tisztjei közt 53 százalék az ukrán, az őrmesterek körében pedig 64 százalék a kaukázusi etnikumok aránya, írja a Hello Magyar portál.

A Ramzan Kadirov csecsen „Tik Tok” harcosairól, a bucsai kegyetlenségeket elkövető burját katonákról, az orosz hadsereg jakut és kalmük tagjairól szóló hírek már a februári támadás óta széles körben ismertté tették Moszkva fegyveres erőinek etnikai sokszínűségét. Hivatalos adatok természetesen nem állnak rendelkezésre ilyen érzékeny adatokról Oroszországban, hiszen az súlyos politikai vitákat gerjeszthet. Különösen a február óta tartó orosz invázió, valamint az őszi részleges mozgósítás azonban már meglebegtette ennek a veszélyét: a főleg szegény, fővárostól távoli régiókból nem csak arányaiban több kisebbségi állampolgárt soroztak be, hanem ezzel párhuzamosan a veszteségek is jobban sújtják a nem-orosz etnikumokat.

A 2010-es népszámlálás szerint Oroszország társadalmát 193 különböző etnikum alkotja, miközben a lakosság nagyjából 80 százaléka orosz. Ukránnak ezek közül kevesebb, mint 1,5 százalék vallotta magát. A föderáció fegyveres erőiben azonban nem ezekkel az etnikai arányokkal lehet találkozni.

Viktor Belouszov, orosz hálózatkutató 2017-es, de idén nyilvánosságra hozott becslését az orosznyelvű média felkapta, ugyanis vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy

az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erőinek tisztjei körében 53 százalékban az ukrán nemzetiségűek vannak többségben.

Az oroszok kevesebb mint harmadukat, egészen pontosan 28 -, a többi etnikum pedig 19 százalékot tesz ki.

Belouszov adatainak értékelésekor számos tényezőt érdemes figyelembe venni. Vélhetően nem az egyes tisztek népszámláláskor bevallott adataiból indul ki, hiszen azok szintén minősített adatok. Sokkal inkább valószínűsíteni lehet, hogy az illető tisztek nevéből, felmenőiből, születési helyéből stb. következteti ki a jelzett adatokat.

A Szovjetunióban sikeres katonai karriert futhattak be az ukrán kisebbségből érkezők, azonban a gyakorlatban oroszosított neveket használhattak, hogy elrejtsék nagy arányukat a fegyveres erők soraiban.

Hasonló volt egyébként az örmények helyzete is a diplomácia és hírszerzés területén. Vélhetően ez a folyamat 2022-ig sem nagyon változott, különösen a több generációnyi „katonacsaládok” esetében.

A kiugró kaukázusi adatok mögött pedig vélhetően egy meglepően egyszerű magyarázat állhat. Mivel a térségben kifejezetten előnyös a rendőrség kötelékében dolgozni, sokan választják ezt az utat. Itt azonban feltétel egy bizonyos katonai rendfokozat megszerzése.

Tehát sok kaukázusi csak azért szolgál az orosz hadseregben – békeidőben – hogy leszerelése után a rendőrség kötelékében kezdje el karrierjét.

Mindez nem jelenti, főleg az oroszországi ukrán tisztek esetében, hogy ne lennének hűségesek a saját hadseregükhöz, illetve hazájukhoz. Nem magától értetődő az sem, hogy az Oroszország szerte széttelepült ukrán kisebbség érzelmileg jobban kötődne Ukrajnához. Sokkal inkább az sugallják az ötéves felmérés adatai, hogy az orosz hadsereg is bizonyos fokig betölti a kisebbségek integrálásához alkalmas szerepét, valamint azt is, hogy egyes etnikumokat kifejezetten „megbízhatónak” tart. A folyamatos katonai kudarcok, egy esetleges politikai válság következményeként azonban a lappangó etnikai ellentétek könnyen a felszínre törethetnek.