Dilemmát okoz a Leopard 2-esek küldése: Németország ismét Washingtonra támaszkodhat a döntésben?

Továbbra is nagy nyomás nehezedik Németországra, ugyanis számos nyugati ország Leopard 2-es páncélozott harckocsik szállítását sürgeti, mellyel Ukrajnát támogatnák a háborúban. A német vezetés most egy újabb dilemma előtt áll, és elképzelhető, hogy ugyanúgy, mint a Marder páncélosok esetében, döntése során újra az Amerikai Egyesült Államokra támaszkodhat, írja a hirado.hu.

Olaf Scholz német kancellár és Joe Biden amerikai elnök telefonon egyeztetett a múlt héten az Ukrajnának szánt további katonai segélyek ügyében, melyet követően Németország negyven Marder típusú páncélozott harcjármű szállítását jelentette be, amely már az idei év első negyedében megvalósulhat.
Mint ahogy arról korábban már beszámoltunk, a német kormány döntését hosszas huzavona előzte meg, ugyanis Olaf Scholz kijelentette, a páncélosok szállítása ügyében Németország nem lép egyedül.

A patthelyzetet megtörve, Emmanuel Macron francia államfő a hónap elején közölte,

könnyen mozgó felderítő páncélosokat küld Ukrajna számára, mellyel a német kancellár számára már nem maradt több kibúvó, így végül Scholz kötélnek állt, ezáltal Ukrajna negyven Marder típusú harckocsihoz juthat.
A Németországra nehezedő nyomás azonban azóta sem szűnik, ugyanis már nem csupán a német politikusok, hanem Franciaország, az Egyesült Királyság, illetve Lengyelország is modern páncélosok szállítását sürgetik, így a német vezetés ismét lépéskényszerbe került.
Azonban a lengyel vezetésnek a Leopardok átadásának tekintetében egy nagy akadállyal is szembe kell néznie, ugyanis a német gyártmányú harckocsik kiviteléhez Berlin beleegyezése szükséges – mutatott rá a Politico.

A német fél ezáltal kulcsszerepet játszik a döntésben, mivel a Leopard 2-es páncélosokat Németországban fejlesztették ki, így Ukrajna számára német jóváhagyás nélkül nem adhatók át.

Németországban az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport következő Ramstein-formátum elnevezésű ülésére 2023. január 20-án kerül sor.

A német kormányszóvivő, Steffen Hebestreit arra a kérdésre, mely szerint a német vezetés megváltoztathatja-e álláspontját a január 20-i ülésen azt válaszolta: „ezt jelenleg nem tartom valószínűnek” – hívta fel a figyelmet a Tagesschau.

Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán az ARD német közszolgálati televíziónak nyilatkozva azt mondta, meg van győződve arról, hogy Németország előbb-utóbb bele fog egyezni a Leopárdok küldésébe.

„Ha még Németországnak vannak is bizonyos racionális érvei arra nézve, hogy ne tegye meg, egy későbbi időpontban akkor is meg fogja tenni. Ezt láthattuk az önjáró ágyúk, az IRIS-T légvédelmi rendszer, legutóbb pedig a Marderek és a Patriot (légvédelmi) rendszer esetében is”
– fogalmazott Kuleba.

Az ukrán külügyminiszter szerint a minta alapján minden mindig hasonlóan történik: „Először nemet mondanak, aztán hevesen védik a döntésüket, hogy aztán végül igent mondjanak. Még mindig próbáljuk megérteni, hogy a német kormány miért teszi ezt magával”.