A sarkvidéket is bekebelezné Oroszország?

„Az Északi-sark percről percre változik, ami óriási geopolitikai, emberi, környezeti és fejlesztési következményekhez vezet” – állítja Mathieu Boulègue, a Chatham House oroszországi és eurázsiai programjának szakértője.

A megnyílóban lévő sarkvidékért folyó versenyt egyelőre Oroszország dominálja – írja a 24.hu, egy hosszabb, a helyzetet jól bemutató cikkében.

Az orosz terjeszkedés évekkel ezelőtt megkezdődött az olvadó jégtömegek között, és nem pusztán gazdasági előrenyomulásról van szó: a katonai jelenlét is nő. Közben a NATO is próbálja fokozni a régió ellenőrzését, az Arktisz egyre nagyobb területe bolydul fel. Grönlandon a helyi kormány mellett amerikai vállalatok igyekeznek hasznosítani a terület értékes ásványait, de Kanadában, Alaszkában és a norvég sarkvidéken is keresik a szénhidrogéneket.

A helyzet egyáltalán nem egyszerű, hiszen az Északi-sarkvidék jogi szempontból nincs kellően szabályozva. Ez a katonai részvétel fokozódásával együtt már az ukrajnai háború kirobbanása előtt is kifejezetten aggasztó folyamatnak tűnt.

Egy független államnak minden joga megvan arra, hogy saját területét kiaknázza, de a többnyire óceán borította, nem letisztázott poláris térségben sok esetben jogi viták robbanhatnak ki. Dánia, az Egyesült Államok, Finnország, Izland, Kanada, Norvégia, Oroszország és Svédország egyaránt érdekelt egyes régiókban, a beruházások révén ugyanakkor Kína is megvetné a lábát a messzi északon.

A súrlódások lehetősége adott. Oroszország már 2007-ben elindított egy tengeralattjárót, hogy kitűzzön egy titánból készült zászlót az Északi-sark alatti tengerfenékre, ezzel szimbolikusan kijelölve az arktiszi érdekszféráját.