Vlagyimir Putyin: a brit és a francia atomfegyvereket is figyelembe kell venni a fegyverzetkorlátozási megállapodásoknál

Az orosz elnök annak kapcsán mondta ezt, hogy pár napja bejelentette: országa felfüggeszti részvételét az Új START egyezmény végrehajtásában.

Vlagyimir Putyin vasárnap, a Rosszija 1 tévécsatorna „Moszkva-Kreml-Putyin” című heti magazinműsorának adott interjút.
Közölte: „a mai körülmények között, amikor az összes vezető NATO-ország kijelentette, hogy fő céljuk stratégiai vereséget okozni nekünk, az hogy népünk szenvedjen, ahogy ők mondják, (…) hát hogyan tehetnénk meg, hogy ne vegyük figyelembe nukleáris képességeiket ilyen körülmények között?” – nyilatkozott az elnök, aki kedden, az orosz parlament két házához intézett üzenetében jelentette be, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött Új START megállapodást.

Emlékeztetett rá, hogy a NATO hivatalosan nem részese a hadászati atomfegyverek korlátozásáról kötött, orosz-amerikai Új START megállapodásnak. Vlagyimir Putyin úgy látta, hogy most viszont az amerikaiak ösztönzésre az észak-atlanti szövetség is részese akar lenne a szerződésnek.

„Ha ez így van, akkor mi nem bánjuk, hogy részt vegyenek ebben a vitában”

– mondta.

Ellenben Putyin megerősítette, hogy Oroszország szükségesnek tartja a brit és a francia nukleáris arzenál bevonását a tárgyalásokba. Mint mondta, korábban Moszkva az enyhülésre, valamint az arra való tekintettel „helyezte őket zárójelbe”, hogy „a NATO szinte demilitarizált szervezetnek nyilvánította magát”.

Felidézte azokat a kijelentéseket, amelyek szerint a szövetség „leginkább politikai szervezet, nem pedig katonai blokk”. Mint mondta, ennek a kérdésnek a megvitatásában a jelenlegi helyzetben

„vissza kell térni a kezdőkörbe”.

Az hangoztatta: mivel a NATO aktívan beleavatkozik az ukrajnai konfliktusba egyszerűen nem tudja elképzelni, hogy „amerikai katonák az orosz nukleáris létesítményeink körül settenkedjenek”.

Az orosz elnök hangot adott azon álláspontjának is, amely szerint a NATO az Ukrajnába irányuló, több tízmilliárd dolláros fegyverszállításai miatt a konfliktus részesének tekintendő, hiszen a szövetség nem kap pénzt a szállítmányokért.

„Ezeket a fegyvereket egyoldalúan adják át, ami bizonyos mértékig, legalábbis közvetve, de mégis bűnrészességet jelent a kijevi rezsim által elkövetett bűncselekményekben, beleértve a Novorosszija (Új-Oroszország – az Orosz Birodalomban így nevezték a mai Ukrajna déli, a 18. századi orosz-török háborúk idején elhódított területeit) és Donyeck lakónegyedei lövetését” – hangoztatta.

Putyin kijelentette:

„A Nyugat egyetlen célja: feloszlatni a volt Szovjetuniót és annak fő részét, az Oroszországi Föderációt”

Az orosz vezető azt mondta, hogy az orosz államszövetséget a nyugati elképzelések szerint „a civilizált nemzetek úgynevezett családjába” csak külön-külön, részenként vennének fel. Meglátása szerint a Nyugat ezeket a részeket elnyomná és az ellenőrzése alá vonná.

Mint mondta, ilyen körülmények között az ország nagyon sok népének, mindenekelőtt az oroszoknak a sorsa „drámaian” megváltozna és nem biztos, hogy az orosz nép fennmaradna, mert lennének helytette „moszkoviták, uráliak és mások”.

Putyin szerint Oroszország a kapcsolatok építése során „egyfajta partnerségi megfontolásból” eddig nem reagált ezekre a „papírra lefektetett” feldarabolási tervekre. A jelenlegi helyzetben azonban, amelyhez – szerinte – a nyugatiak arra irányuló kísérletei vezettek, hogy a Szovjetunió összeomlása után „kizárólag a maguk számára alkossák újra a világot”, kénytelen lesz ezt megtenni. Hangsúlyozta, hogy Oroszország népének egységesnek kell maradnia, mert ez a fő feltétele minden eredménynek és győzelemnek.

Putyin azt is közölte: Oroszország egyetért azzal, hogy a világnak változnia kell, és ezt soha nem akadályozta, egyebek között az ENSZ-ben sem.

De azt ellenzi, hogy az új világ csak egyetlen ország, jelen esetben az Egyesült Államok érdekei szerint épüljön.

Azt mondta, hogy Washington több „szatellitje” a gazdasági és a katonai függősége miatt csatlakozott az Oroszország elleni küzdelemhez. Ugyanakkor ezek az országok is tudatában vannak annak, hogy ez nem az ő, hanem csak az amerikaiak „egoista” érdekeit szolgálja. Emlékeztetett arra, ahogy a szövetséges Franciaországot „megalázták” azzal, hogy megfosztották őket az ausztráliai tengeralattjáró-megrendelésüktől, Párizs mégsem reagált semmilyen módon.

Az orosz elnök kifejezte meggyőződését, hogy a többpólusú, a kölcsönös tiszteleten alapuló világért folytatott küzdelem győzedelmeskedni fog.