Még soha nem ment ennyire nyíltan neki a kormánynak a Nemzeti Bank elnöke

A jegybankelnök tavaly év végén már számos ponton bírálta a gazdaságpolitikát, ám az Országgyűlésben most minden korábbinál keményebben fogalmazott.

Matolcsy György az MNB éves beszámolójának parlamenti vitájában arról beszélt, hogy 2021-ben negatív gazdaságpolitikai fordulat történt – adja hírül az InfoRádió.

„Vannak, akik felvetik, hogy a jegybank elnöke sértődött, frusztrált, összeveszett a miniszterelnökkel. Azonban ez nem így van”

– hangsúlyozta a jegybank elnöke.

„elvi ellentét van a kormány és a jegybank között” – jelentette ki. Hozzáfűzte: az MNB-nek kötelessége az infláció elleni küzdelem és ehhez várja a kormány segítségét.

Az MNB elnöke hangsúlyozta: a 2021-es évben a kormány, „eleresztette az egyensúlyt”, és utána jött 2022-ben a háború, a szankciók, a brüsszeli csatározások, de már előtte, 2021-ben elindult a negatív gazdaságpolitikai fordulat.

„Utat tévesztettünk”

A jegybankelnök azt mondta, meg kell előzni, hogy 2030-ban utódaink feltegyék a kérdést, hogy miért nem sikerült, hol és hogyan tévesztettek utat. „Azt kell mondanunk, hogy

2021-ben tévesztettünk utat, és ezt sajnos folytattuk 2022-ben”

– fogalmazott.

Hozzátette, nem tudni, hogy 2023-ban ezt az úttévesztést képesek-e módosítani. Elvileg igen, mert megtették korábban többször is, de még most nem látható – értékelt.

Matolcsy György felidézte: 2010 és 2013 között Magyarország a gazdaságpolitika fordulatával végrehajtott egy nagyon sikeres reformprogramot, beállították a költségvetés egyensúlyát, új adórendszert vezettek be, valamint célként tűzték ki egymillió új munkahely megteremtését 10 év alatt.

Közölte: 2019-ben az MNB – nem sok sikerrel – előre jelezte, hogy visszatérnek a hetvenes évek, amikor árrobbanás – mégpedig energiaárrobbanás és a nyomában egy sor más területé is -, recesszió, válság, nagyon erős inflációs nyomás, stagfláció lesz. „Jeleztük előre, bekövetkezett” – fogalmazott.

Megjegyezte: 2021 elején elemzéseikkel arra jutottak, hogy nemcsak hogy visszatér az infláció, hanem tartós lesz, „tartós és magas szinten tartós”. Elmondta: ezért az MNB teljes monetáris politikai fordulatot hajtott végre, de

amíg a jegybank „kötelezően rálépett a fékre, addig a kormány nem kötelezően rálépett a gázra”.

Matolcsy György emlékeztetett: korábban, a koronavírus-járvány idején sikeresen kezelte a válságot együtt a kormány, a jegybank, a bankrendszer, az üzleti szektor és a családok, a válságkezelést tizennégy hónap alatt megoldották.

Azt mondta: miután volt egy sikeres évtized, és miután sikeresen kezelték a Covid-válságot, az MNB „teljes mellszélességgel ráfordulhatott az új válság megelőzésére, az infláció kezelésére”. A kormány azonban nem így gondolta, és ezzel

a korábbi évtized sikere, az egyensúlyi növekedés megbomlott

– tette hozzá.

Visszaelőztek minket

Úgy vélte, jelenleg Magyarország két nagyon erős kihívás előtt áll: az egyik a felzárkózási kihívás, a másik pedig az inflációs.

Kifejtette: a felzárkózási kihívás azt jelenti, hogy

míg 2019-ig egy sor országot megelőzött Magyarország, mostanra több visszaelőzte.

Sok mindent megoldottak a 2010-es évtized elején, de utána „reformsivatag” alakult ki, reformok nélkül azonban nincs fenntartható növekedés – jelentette ki.

Matolcsy György kiemelte: bár az MNB elemzéseivel szeretett volna „a kormány szívére és agyára hatni, hogy indítsa meg a szükséges reformokat, ez nem történt meg”.

Az MNB elnöke tanulságként említette, hogy a múlt stratégiai hibái akár tíz évre is árnyékot vetnek, hogy világos célt kell kitűzni, hogy az nyer, aki a válságot reformokra, átalakításra használja fel, valamint hogy a régiók együtt mozognak.

A Fidesz a jó zsaru, a KDNP a rossz zsaru szerepében

A Fidesz részéről érdemi reakció nem érkezett az MNB első emberének kemény kritikájára. Bánki Erik, a Gazdasági Bizottság kormánypárti elnöke csupán annyira szorítkozott, hogy megállapatotta: a testület szerint a beszámoló megfelel a jogszabályi követelményeknek, hiszen számot ad a feladatokról, a monetáris politikáról és a felügyeleti tevékenységről.

Annak tartamát úgy összegezte: a jegybank 2021-ben is eleget tett törvényi feladatainak, teljesítette céljait, programjai pedig hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar gazdaság teljesítménye kiemelkedő legyen.

A karcosabb reakciót meghagyták a kisebbik koalíciós partnernek, a KDNP-nek. Nacsa Lőrinc, a párt vezérszónoka az Országgyűlés és a kormánypártok részéről azt az elvárást fogalmazta meg, hogy a jegybank tegye a dolgát és segítse a kormányt és a parlamentet a szankciós infláció visszaszorításában. A politikus bár elismerte, hogy „A kiugróan magas gazdasági növekedés eléréséhez a jegybank intézkedései és programja is hozzájárultak”, megjegyezte azt is:

a Nemzeti Banknak az infláció elleni küzdelemben, az összetett, globális gazdasági válsághelyzetben nem sikerült győzelmet aratnia.

„Felségsértés”, „hazaárulás”, „beismerő vallomás”

Az ellenzék a különböző jelenlegi és egykori büntetőjogi tényállások széles skáláját felvonultatva reagált Matolcsy szavaira.

A DK részéről Dávid Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy bár 2021 közepén ütött be az infláció, már 2017-ben inflációs pályára állt a magyar gazdaság, hiszen már akkor is az uniós adat kétszerese volt a magyar áremelkedés. A képviselő szerint tehát bőven a háború előtt megkezdődött a folyamat. Felvetette azt a kérdést is, hogy

Matolcsy György a költségvetési tanács tagjaként miért nem vétózta meg az elmúlt évek büdzséit, haa maga is látta, hogy azok nem megfelelőek a válság kezelésére?

Vajda Zoltán (MSZP) arra mutatott rá Matolcsy György már decemberben is éles kritikát fogalmazott meg a kormánnyal szemben, ám mostani beszédében

„a felségsértés esete is megvalósult”, hiszen a felelősök közt megnevezte a miniszterelnököt is.

A jobbikos Z.Kárpát Dániel arra szólította fel a kormányt és a jegybankot, hogy mihamarabb „találjanak közös hangot”.

„Itt ellendrukkerségnek nincs helye, itt az ellendrukkerség hazaárulás”

– jelentette ki a politikus

Apáti István (Mi Hazánk) szerint „az elmúlt 13 év átlagához képest szokatlan őszinteséggel” beszélt a jegybankelnök. Úgy fogalmazott „majdnem teljes körű, feltáró jellegű beismerő vallomást tett”, de a felelősséget hárítva „a miniszterelnök egyik áldozataként akarja bemutatni saját magát”.