Oroszország nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság fennhatóságát

Oroszország nem ismeri el a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak az MTI szerint.

A politikus a The New York Timesnak arra a névtelen tisztségviselőkre hivatkozó közlésére reagált, amely szerint a hágai bíróság a közeljövőben két, Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűnökkel kapcsolatos eljárást kíván indítani Oroszország ellen.

– mondta Dmitrij Peszkov, aki szerint ugyanis évek óta sem ez, sem más nemzetközi intézmény nem vette a fáradságot, hogy foglalkozzon a polgári infrastruktúrának a ukrán „nacionalisták” általi lerombolásával, és a civilek állítólagos legyilkolásával a Donyec-medencében.

A Nemzetközi Büntetőbíróság, amelyet az 1998-as Római Statútum alapján hoztak létre, nem része az ENSZ-nek, és csupán a dokumentumot ratifikáló országoknak tartozik elszámolással. A statútumhoz egyébként a világ vezető nagyhatalmai nem óhajtottak csatlakozni: sem Oroszország (aláírta, de nem ratifikálta), sem az Egyesült Államok (aláírta, de később visszavonta aláírását), sem Kína (nem írta alá).

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2016-ban kiadott egy rendeletet, amelyben megerősítette, hogy Oroszország nem válik a Nemzetközi Büntetőbíróság részesévé. Az orosz külügyminisztérium szerint a bíróság „nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem vált a nemzetközi igazságszolgáltatás valóban független szervévé”.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának alelnöke hétfőn a Telegram-csatornáján azt közölte, hogy mivel 2016 óta Oroszország nem részes fél a Római Statútumban, a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs joghatósága felette. A TASZSZ-nak nyilatkozva kijelentette, hogy a bíróság nem hozhat döntést Oroszország ellen, „de megpróbálja”. Érvelésében a politikus jelezte, hogy a Római Statútumhoz 123 állam csatlakozott, közülük 25 NATO-ország, vagy azok szövetségesei, „akik finanszírozzák az ukrajnai háborút és felfegyverzik a kijevi rezsimet azért, hogy nemzetközi bűncselekményeket kövessen el”. Szerinte ugyanezek az országok „privatizálták” a bíróság titkárságát, azt saját állampolgáraikkal töltötték fel.

 – hangoztatta a politikus.

Koszacsov szelektívnek minősítette a testület igazágszolgáltatási gyakorlatát. Ő is kifogásolta, hogy a bíróság sohasem adott jogi értékelést a ukrán állam által 2014 óta elkövetett bűncselekményekről, annak ellenére, hogy a Római Statútum 6-9. cikkei alkalmazhatók a tömeggyilkosságokra, a hadviselés eszközeinek és módszereinek megsértésére, a hadifoglyok kínzására, biológiai kísérletekre és más bűncselekményekre is. Emlékeztetett rá, hogy a bíróság egész korábbi gyakorlata az afrikai országokra összpontosított, a Kongóban, Ugandában, a Közép-afrikai Köztársaságban, Szudánban, Kenyában, Líbiában, Maliban, Elefántcsontparton történt esetekben gyakorolt joghatóságot. „Több mint egymilliárd dollárt költöttek minderre. 2016-ban az Afrikai Unió számos országa követte Oroszország példáját, és mondta fel a Római Statútumot. Az Nemzetközi Büntetőbíróság a neokolonializmus eszköze a Nyugat kezében” – mondta Konsztantyin Koszacsov.

Eközben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egyébként arról írt a Twitteren, hogy már 32 ország csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, amely egy speciális büntetőbíróságot állítana fel Oroszország felelősségre vonására a háború miatt.

A civil lakosságot pedig továbbra is újabb és újabb támadások érik, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legkevesebb egy halottról és három sebesültről számolt be azt követően, hogy a Donyeck megyében található Kramatorszkot érte rakétacsapás.