Népszerű tartalom
Mint ismert, Magyarország és Lengyelország átmenetileg betiltotta az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabona és olajos magvak, valamint más mezőgazdasági termékek Magyarországra történő importálását. Azonban nem csak hazánk tett így, hanem Lengyelország is. A tilalom egészen június 30-ig fog életben maradni. Mindez azután történt, hogy az Európai Unió még egy évvel meghosszabbította a vámok és a kvóták felfüggesztését az ukrán termékekre.
Az unió annak ellenére hosszabbította meg a vámok és kvóták felfüggesztését, hogy az Ukrajnával szomszédos országok már hosszú ideje azért küzdöttek, hogy ez ne történjen meg. Lengyelország hiába a háború sújtotta ország egyik legelkötelezettebb európai támogatója, de a helyi gazdák nyomására a kormány mégis az ukrán gabonaimport tilalmáról határozott. Ez után pedig szó szerint láncreakció indult be: a lengyel bejelentés után hazánk, valamint Szlovákia és Bulgária is leállította az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát.
A problémát az okozta, hogy a háború miatt az ukrán mezőgazdaság teljes körű vámmentességet élvez és szabad kereskedelmi lehetőségek mellett szállíthat az EU területére, azonban rendkívül alacsony termelési költséggel működik, ezzel pedig lenyomta az árakat.
Bár elvileg az Ukrajnából érkező gabonát csak tárolják a szomszédos országokban, majd onnan szállítják tovább Észak-Afrikába és a Közel-Keletre, de valójában a terméket már Ukrajna közvetlen szomszédságában értékesítik, ami feszültséghez vezetett a kelet- és közép európai országokban, ahol a tartósan alacsony ár a veszélybe sodorta az agrárgazdaság dolgozóinak megélhetését
– írja a 24.hu.
Oroszország és Ukrajna a világ búzaellátásának a harmadát adta a háború előtt
Ukrajna a békeidőben globálisan 400 millió ember élelmezését biztosította, innen érkezik a világpiacokon értékesített búza tizede és napraforgóolaj fele.
A háború előtt havonta 5 millió tonna gabonát exportált Ukrajna, melynek nagy része a Fekete-tengeri kikötőkön keresztül jutott el a világpiacra. Ám a kikötőket a háború legelején az oroszok blokád alá vonták,
így 2022 márciusára a nullára esett vissza az itt áthaladó gabona- és olajos növények exportja.
Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy
a 2021-es évből származó rekord mennyiségű termés a silókban rekedt, a globális élelmezésibiztonság pedig veszélybe került, akárcsak az ukrán gazdaság.
Éppen a válság kezelésére javasolta az Európai Bizottság tavaly április végén, azaz csaknem egy évvel ezelőtt, hogy függesszenek fel minden behozatali vámot és kvótát, később szolidaritási folyosókat hoztak létre, melyben Magyarország is szerepet kapott, akárcsak más Ukrajnával szomszédos országok.
Tavaly júniusban a harcoló felek részben helyreállították az ukrán tengeri exportot, a fekete-tengeri gabonafolyosóról szóló megállapodást pedig az érintettek idén márciusban újabb 60 nappal meghosszabbították. Így idén márciusig több mint 23 millió tonna gabona és egyéb élelmiszer haladt át a fekete-tengeri útvonalon.
A búza és a kukorica nagyrésze rászoruló, fejlődő országokba került, ám az európai gazdák szerint még így is túl sok gabona maradt a kontinensen. Szerintük ugyanis a hazai piacokat elárasztó ukrán mezőgazdasági termékek a kedvező áruk miatt vonzóak a vásárlók és a kereskedők számára, ami versenyhátrányt okoz a helyi termelőknek.
Sőt, mivel a vámmentesség nemcsak a gabonára, hanem más ukrán élelmiszerekre is vonatkozik, így az ukrán tojás, baromfi, cukor és alma is egyre nagyobb feszültséget okoz a belső piacokon, ami miatt több országban is gazdatüntetések robbantak ki az elmúlt hónapokban.
A gazdák arra panaszkodnak, hogy a tavalyi termésük csaknem felét képtelenek voltak értékesíteni, ami nemcsak a bevételkiesés miatt probléma, ugyanis gondot okoz az is, hogy az idei betakarítás előtt a többlet miatt jelenleg nincs elegendő hely a silókban.
Mi vezetett a tilalomig?
A háború sújtotta Ukrajna szomszédai már régóta sürgetik a közös fellépést. Január végén például Lengyelország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Magyarország és Románia agrárminiszterei közös kérelmet nyújtottak be az EU Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának, amellyel a belső piac védelme érdekében próbálták cselekvésre ösztönözni az uniót. Eredményt azonban nem sikerült elérniük. Nagy István agrárminiszter egyenesen úgy fogalmazott, hogy „leverték” őket.
Olyannyira „leverték” őket, hogy az érintett országok agrárminisztereinek kérése után az Európai Bizottság február végén azt javasolta, hogy jövő júniusig hosszabbítsák meg az EU területére érkező termékek vámmentességét.
A gabonaimportból keletkező károk enyhítésére 56,3 millió eurós pénzügyi segítséget ajánlott fel az Európai Unió a lengyel, román és bolgár gazdáknak,
azonban a kompenzációból kimaradt Csehország, Szlovákia és Magyarország is.
Állítólag azért maradt ki hazánk is ebből a támogatásból, mert a tavalyi évben betakarított gabona mennyisége nem haladta meg az előző öt év átlagát (ami nálunk azért volt így, mert 2022-ben a rendkívüli aszály tönkretette a termést), így a bizottság szerint Magyarországnak nem okozhatott különösebb piaci zavarokat az ukrán import.
Ukrán gabona Magyarországon
Felmerül a kérdés, hogy hazánkban mennyivel nőtt az ukrán gabona mennyisége. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közlése szerint a háború kitörésétől számított egy évben az előző év adataival összehasonlítva a beléptetett gabona mennyisége 31 460 tonnáról 2 353 386 tonnára nőtt.
Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke kiemelte, 460 ezer tonna búzát importált az ország, és ez a mennyiség a hazai tárolókban felhalmozva nyomja a piacot. Hozzátette, a búzaexport gyakorlati megszűnésén túl a malmok termelése is jelentősen, mintegy 25 százalékkal esett vissza.
Orbán Viktor miniszterelnök március végén hat ország kormány- és államfőivel együtt írt levelet az Európai Bizottságnak, melyben többek között azt szorgalmazták, hogy állítsák vissza az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó kvótákat és vámokat.
Azonban a közös cselekvés elmaradt, ennek a következménye az, hogy a tagállamok saját maguk kezdték el orvosolni a helyzetet. Ennek értelmében pedig Magyarországon az ukrán termékekre vonatkozó behozatali tilalom 2023. június 30-ig van érvényben. Az agrárminiszter szerint ez éppen elegendő idő arra, hogy az unió újragondolja a helyzetet.
Népszerű tartalom
Partnerünk
NAV honlapján is!
