Újra a magyar kormány tiltakozik az EU-s szankciós lista miatt

Az Josep Borrell külügyi főbiztos javaslata alapján az Európai Unió egy újabb szankciós körben 71 személyt venne fel a büntető lajstromba, akik aktívan segítik Oroszország Ukrajna elleni hadjáratát. Magyarország azonban nem engedné az uniós szankciós listára felkerülni három személyt. Köztük van az ukrán gyerekek deportálását segítő tatárföldi elnök is – közölte a Portfolio.

Péntek reggel már a Politico megszellőztette, hogy ismét Magyarország emelt kifogást az uniós szankciós lista bővítése ellen. A magyar kormány már többször is kérte, hogy egyes magánszemélyeket vegyenek a lajstromból, közülük a leghíresebb Kirill pátriárka esete, de februárban több közép-ázsiai partnerország kérésére hivatkozva üzletembereket is kihagyott volna az Orbán Viktor vezette kabinet a szankciók alá vontak köréből.

Most a Szabad Európa megtudta, hogy a három személy között van az orosz védelmi miniszter helyettesa, Tatyjana Viktorovna Sevcova, a Belarusz Vasutak vezetője, Vlagyimir Mihajlovics Morozov, és az ukrán gyerekeket kényszerdeportálásban segítő tatár elnök, Rusztam Nurgalijevics Minnyihanovot.

• Tatyjana Viktorovna Sevcova a háború finanszírozásáért és az Ukrajnában harcoló orosz katonák fizetéséért felelős az EU szerint.
• Vlagyimir Mihajlovics Morozov, a Belarusz Vasutak vezetője pedig az Oroszország és Belarusz közötti összeköttetést biztosítja, ezzel segítve az orosz háborús logisztikát.
• Rusztam Nurgalijevics Minnyihanov, a tatárföldi elnök szerepkörében pedig segíti az ukrán gyerekek deportálását a tatárföldi táborokba, amely súlyosan sérti az ukrán gyerekek jogait és az ukrán törvényeket.

A kormány továbbá nem támogatta az EU és az EBESZ közleményét, amely elítéli az emberi jogi helyzetet Belaruszban. Az EU-n belül ezért is kritikák érik a magyar kormányt, amiért nem csatlakozik az Unió egységes fellépéséhez a szankciók terén.

A mostani szankciós kör legfontosabb eleme egyébként nem a szankcionáltak körének bővítése, hanem arra irányul, hogy lezárják a már elfogadott büntetőintézkedések kijátszását lehetővé tevő kiskapukat. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijevi látogatásán kedden azt mondta, „a közelmúltban megnövekedett a kereskedelmi forgalom az EU és néhány ország között, és bizonyos áruk Oroszországban jelentek meg. Ha azt látjuk, hogy az Európai Unióból származó árukat harmadik országokba küldik, majd Oroszországban kötnek ki, javasolhatjuk, hogy a tagországok szankciókat vezessenek be ezen áruk kivitelére. Ezt a mechanizmust a kockázatelemzés és az EU-országok jóváhagyása után nagyon körültekintően használjuk majd, de általa meg kell mutatnunk, hogy dolgozunk a szankciók kijátszása ellen.”

A magyar kormány esetében egy másik szankciós intézkedés kapcsán is felmerült, hogy vétózhat: eleve nem engedett semmilyen az orosz Roszatomot érintő lépést tárgyalási jegyzékbe venni az Orbán Viktor vezette kabinet, de sajtóértesülések szerint azt is kifogásolja Budapest, hogy egyes az oroszoknak technológiai eszközöket szállító, vagy az olajexport korlátozásai kijátszását segítő kínai cégek ellen is legyen közös EU-s fellépés.