Moszkva azt állítja, ötven, orosz területre törő ukrán harcost likvidált

Oroszországra törő ukrán harcos likvidálásáról számolt be a Ria Novosztyi. Az orosz állami hírügynökség szerint az ukránok ismét az oroszországi Belgorod felé igyekeztek, amely alig 25 kilométerre fekszik az ukrán határtól. A híradás négy páncélozott autó és tüzérségi fegyverek megsemmisítéséről szólt.

A véleménycikkbe ágyazott hír azonban a sikeres közbelépésről szóló leírás ellenére beszédes. A tavaly február 24-én néhány napos villámháborúnak tervezett, Ukrajna elleni katonai beavatkozás 464. napján már magától értetődően szólnak jól felszerelt, taktikailag felkészült ukrán katonákról – noha egy bő éve az ukrán fél gyengeségének hangsúlyozása volt a cél.

Szokatlan, hogy a belgorodi, állítólagos ukrán betörési kísérletet a szerző a 2014-es donyecki szeparatisták szervezkedéséhez hasonlította, amely végül Ukrajna jelenlegi helyzetéhez vezetett.

Igaz, az írás végül arra hegyeződik ki, hogy Oroszország léte a tétje ennek a konfliktusnak – beszédes az is, hogy háborúként szól az Oroszországban hivatalosan csak rendkívüli katonai hadműveletnek nevezhető konfliktusról. „Ha ez a háború nem fejeződik be úgy, ahogyan Oroszország érdekei megkívánják, akkor az a háború mindenkit elér” – szólított fel a szerző a társadalmi közönnyel szemben.

Az írás jól illeszkedik abba, a folyamatba hogy az ukrajnai kudarcok után a Kreml inkább a Nagy Honvédő Háborúval – a II. világháboró 1941-1945 közötti, a Szovjetunió német megtámadásától Berlin kapitulációjáig tartó szakaszával – állítsa párhuzamba az ukrajnai harcokat, ami a társadalmi áldozatvállalás elfogadását, az elszigeteltség tudomásulvételét célozhatja meg, jelezve, hogy Oroszország sem készül a háború gyors lezárására.