Fegyvert fogna Oroszország ellen egy földalatti tatár gerillacsoport?

Az Atesh (Tűz) nevű krími tatár gerillacsoport aktív tevékenységet folytat az orosz vonalak mögött, és tagjai készek fegyvert ragadni a megszállt félsziget felszabadításáért – írja a Guardian helyi forrásokra hivatkozva.

Musztafa Dzsemilev, akit a krími tatárok jogvédő mozgalmának egyik alapítójaként tartanak számon, rámutatott, hogy a krími tatárokból, ukránokból és oroszokból álló Atesh gerillacsoport a Krímben és más megszállt ukrajnai területeken jelenleg is különböző műveleteket folytat.

A csoport tavaly szeptemberben alakult, elsősorban azért, hogy az orosz hadsereg soraiból szabotázsakciókat hajtson végre.

Dzsemilev állítása szerint már több mint 4000 orosz katona jelentkezett egy online tanfolyamra, amelyen azt tanítják meg, hogyan lehet túlélni a háborút saját felszerelésük tönkretételével.

Nincs bizonyíték arra, hogy a csoportnak köze lenne a Krími híd elleni hétfő kora reggeli támadáshoz, ugyanakkor az Atesh kisebb támadások sorát követte el ellenőrző pontok felrobbantásától kezdve orosz tisztek meggyilkolásán át laktanyák felgyújtásáig és érzékeny információk átadásáig ukránoknak.

„A Krím területén belül dolgoznak, célpontokat robbantanak fel” – mondta a 79 éves Dzsemilev a Guardiannek. A férfi szerint a 300 ezer fős krími tatár közösség 2014 óta, amikor Moszkva annektálta a Krímet, az orosz megszállással szembeni ellenállás motorjává vált, nem utolsósorban az orosz uralom alatt szerzett tapasztalatai miatt.

A krími tatárok a Krím török nyelvű őslakosai, akiket a 13. században a mongol Aranyhorda bekebelezett. A 15. században iszlám hitre tértek, és Krími Kánságként elszakadtak. Az 1783-as orosz annexiót követően a cári uralom alatt üldözni kezdték őket, amely a szovjet éra alatt is folytatódott. 1944-ben Sztálin a teljes krími tatár lakosságot – köztük Dzsemilev családját is – deportálta, többnyire Üzbegisztánba.

Dzsemilev emberi jogi aktivistaként éveket töltött megfigyelés alatt és börtönben. Már nem ő az elnöke a krími tatárok gyűlésének, de továbbra is parlamenti képviselő és a közösség kiemelkedő tagja.

Az interjúban elmondta, valójában a krími tatárok viselik az orosz megszállás legnagyobb terhét: a félsziget lakosságának 13 százalékát teszik ki, de a politikai letartóztatások és illegális házkutatások 85 százaléka ellenük irányul. Aktivistáik feltűnően nagy arányban válnak emberrablások áldozataivá, jelenleg 49 aktivistát tartanak eltűntként nyilván, és eddig nyolc aktivista holttestét találták meg. A bebörtönzések szintén erősen sújtják a közösséget, mondta el Dzsemilev.

Mindezek ellenére ha a krími tatárok úgy éreznék, hogy a felszabadulás közel van, a partizánok sorai jelentősen megnőnének.

„Jelen pillanatban körülbelül ezer fiatal férfi kész fegyvert ragadni, amint az ukrán hadsereg megérkezik”

– magyarázta.