Ukrajna továbbra is elárasztja a gabonapiacot

Az európai piac legnagyobb problémája hosszú távon valószínűleg az lesz, hogy az ukrán gabona számára új ellátási struktúrák és kereskedelmi útvonalak jöttek létre az EU-ba. Így a korlátozó uniós vámpolitikához való visszatérés nélkül Ukrajna az EU belső piacának része marad áll a magyarmezogazdasag.hu írásában.

A Deutsche Landwirtschafts-Gesellschaft (DLG) elemzése szerint a mennyiségek óriásiak, sokkal nagyobbak, mint azt a legtöbben valaha is gondolták volna. A többnapos határokon való várakozás ellenére május 1-ig több mint 15 millió tonna gabona és olajos magvak érkeztek szárazföldön az EU-ba, főként Lengyelországba, Romániába, Szlovákiába, Magyarországra és Bulgáriába. Egy része Nyugat-Európába került (főleg a repce, a szója és a kukorica), de a búza nagy része a környező országok piacán marad.
Ukrajna ugyanakkor tengeri úton látja el Spanyolországot és Olaszországot búzával és kukoricával, így az EU belső piacának e két fontos importországa kevésbé érdeklődik az Alpoktól északra fekvő területeken termett alapanyagokért. Összességében 2022 júliusától 2023. május 1-jéig 24,4 millió tonna gabonáról és olajos magvakról beszélünk, amelyeket az EU importált Ukrajnából. Összehasonlítás képpen az előző év azonos időszakában ez a szám 9,5 millió tonna volt.
Továbbra is az EU áll az ukrán gabonaexport középpontjában. Ennek kedvezett a tavalyi gyenge uniós kukoricatermés. Az Ukrajna által július óta exportált csaknem 21 millió tonna kukoricából 12,8 millió tonna került az EU-ba – ennek alig a fele szárazföldön – és véglegesen vámmentesen. Egy évvel korábban (jó EU-s kukoricatermés mellett) ez ebben az időszakban mindössze 7 millió tonna volt.

A búza esetében még több mint tízszeresére nőtt a behozatal: az egy évvel ezelőtti 350 ezer tonnából (vámkontingens mellett) mára 4,8 millió tonna lett – a búza esetében pedig maga az EU az egyik legnagyobb többletet képviselő ország a világon. 2,8 millió tonna búza érkezett tengeri úton, elsősorban Olaszországba, Spanyolországba és Hollandiába – és onnan minden bizonnyal német és belga takarmánygyárakba is.
Senki sem tudja előre jelezni, hogyan és mikor ér véget a háború, és Ukrajna tengeri útvonalai, kikötői milyen állapotban lesznek, de az látható, hogy új kereskedelmi útvonalak alakultak ki. A gabonafolyosó lezárása felveti a kérdést, hogy szárazföldi útvonalon mekkora mennyiséget tudnának megmozgatni. Az elmúlt év megmutatta, ha elég nagy a nyomás, lehet találni módszereket.
Szakértők szerint a háború befejezése után a drága szárazföldi útvonalon biztosan nem szállítják a gabonát EU-ba.
Ezek az áruk a tengeri kikötőkbe kerülnek, mint korábban. De Nyugat-Ukrajnából és észak egyes részeiről közelebb van Lengyelország vagy Románia, mint az Odesszai kikötők. Emellett a Schengeni határ mentén, több helyen új, széles nyomtávú vasútvonalakat építenek, vagy bővítik az átrakodási kapacitásokat. Ez azt jelenti, hogy a következő években is a gabona árak nyomásra lehet számítani a kelet-európai hazai piacon. Így vagy úgy, ez a nyomás nyugat felé tovább folytatódik.