Kimerülten vágnak neki az ukrán katonák a háború második telének

Az immár huszonegy hónapja tartó háború hatalmas terhet jelent Ukrajna korlátozott erőforrásaira és a katonákra nézve.

A katonai hívóneve után csak Isztorikként azonosított, 26 éves férfi a kelet-ukrajnai Kreminnánál dúló harcoktól kimerülten egyik reggel végre lefeküdhetett aludni, ám az újabb összecsapások miatt egy órával később ismét szolgálatba kellett állnia – írja a szabadeuropa.hu.

„Több mint húsz órán keresztül tartó tűzharcon vagyunk túl. Szünet nélküli összecsapások, támadások, evakuációk. Megcsináltam, mind megcsináltuk. Nem vagyunk valami frissek, most erőt kell gyűjtenünk”

– mondta a Reuters helyszíni tudósítójának a harctéri, életmentő katona.

A helyzet leírása, az egység tagjainak fáradtsága jól mutatja, hogy az immár huszonegyedik hónapjában járó háború mekkora terhet jelent Ukrajna korlátozott erőforrásaira és a katonákra nézve.

A honvédek tökéletesen tisztában vannak azzal is, hogy Oroszország sokkal nagyobb hadsereggel, több fegyverrel és lőszerrel rendelkezik, ami felveti azt a kellemetlen kérdést, hogy miként tudhatja Ukrajna valaha is egyszer és mindenkorra visszaverni a megszállókat.

Valerij Zaluzsnij ukrán vezérkari főnök egy friss interjúban patthelyzetet emlegetett, kitérve arra, hogy egy elhúzódó, kifárasztásra játszó háború Moszkvának kedvezne, ezáltal veszélybe kerülhetne az ukrán államiság.

Aláhúzta:

csakis az új katonai képességek, a nyugati segítségnyújtás és például a hazai gyártású drónok billenthetnék Kijev javára a mérleget.

A főparancsnok azután nyilatkozott így, hogy a nyáron megindított, újabb ukrán ellenoffenzíva a vártnál lényegesen kisebb sikereket ért el. Nemsokára beköszönt az esős idő, ami sártengerré változtatja az országot, így jelentősen lelassítja a hadműveleteket.

Bár a lövészárkokban szolgáló katonák kimerültek, motivációjuk továbbra is szilárd. Az Ukrajna nyugati részéről származó Isztorik is mosolyogva számolt be a tapasztalatairól, határozott igennel válaszolva a kérdésre, hogy szükség esetén folytatná-e a harcot akár két évig is.

A fiatal katona alakulata a nagyrészt orosz megszállás alatt álló Luhanszki területen fekvő Szerebrjanszkij-erdőben teljesít szolgálatot. A lövészárkokhoz vezető utat bombakráterek és a robbanások miatt kitört fák szegélyezik.

Isztorik kiemelte, hogy Oroszország óriási veszteségeket szenvedett a térségben, azonban nemrég sajnos öt bajtársa is életét vesztette ágyúzásban.

Az év első felében az ukrán hadsereg a védekezésre fókuszált, júniusban azonban újabb ellentámadást indított elsősorban az ország déli részén azzal a céllal, hogy elvágja az orosz ellátási vonalakat, és elérje az Azovi-tengert.

Öt hónappal később még mindig messze van ez a cél, a katonai egységek körülbelül nyolcvan-kilencven kilométerre vannak a parttól, az oroszok jórészt sikerrel tartják védelmi vonalaikat, ráadásul elemzők szerint a sár is tovább fogja nehezíteni az offenzívát.

„Egy dolog háromszáz métert rohanni az ellenség állása felé júniusban, és teljesen más, amikor térdig gázolsz a sárban meleg ruhában, védőfelszerelésben, ruhával teli hátizsákkal”

– mondta Olekszandr Popov ezredes.

Michael Kofman, a Carnegie Nemzetközi Békealapítvány munkatársa kiemelte, hogy a konfliktus mára átmeneti fázist ért el, amelyben bizonyos frontszakaszon mindkét fél kezdeményező szerepben van.

„Összességében Ukrajna déli offenzívája vagy tetőzött már, vagy hamarosan tetőzni fog”

– vélekedett.

Popov szerint a tüzérség továbbra is kulcsfontosságú lesz a harcokban. Egyes szakértők azonban arról számoltak be, hogy az ukrán és az orosz hadsereg is korlátozott mennyiségű lőszerrel rendelkezik.

„Azt gondolom, hogy a tüzérségi fölény, amelyet Ukrajna az offenzíva jelentős részében élvezett, most vissza fog szorulni”

– hangsúlyozta Kofman.

„Oroszország is a lőszerek tartalékolására fog kényszerülni, de egyre nagyobb hasznára lesz az Észak-Koreából érkező ellátás” – tette hozzá.