Ismét napirenden a nyugaton maradt orosz vagyon elkobzásának kérdése
Washington támogatja a lépést, de a legtöbb orosz eszköz európai számlákon lett befagyasztva.
Az Egyesült Államok javasolta, hogy a G7 hozzon létre munkacsoportokat annak céljából, hogy megvizsgálják, hogyan lehetne elkobozni mintegy 300 milliárd dollár értékű, befagyasztott orosz eszközt.
Noha döntés még nem született, az orosz eszközök elkobzásának felgyorsítása Ukrajna javára jelzi a kérdés növekvő súlyát. Az ügy a G7 pénzügyminisztereinek e havi gyűlésén is felmerült, ahogy a lépés kockázatai és módjai is.
Az amerikai javaslatot Nagy-Britannia, Japán és Kanada is támogatta, hogy a csoport vezetőinek következő, az orosz invázió második évfordulója környékén esedékes találkozóján döntés születhessen. A Washington által javasolt három munkacsoport a kérdés jogi vonatkozásait, a végrehajtás módját és a felmerülő kockázatok mérséklését vitatná meg, valamint azt, hogy az elkobzott összeget hogyan lehetne a legjobb módon átcsatornázni Ukrajna támogatására – írja a Financial Times.
Németország, Franciaország, Olaszország és az Európai Unió ugyanakkor fenntartásainak adott hangot, és felhívta a figyelmet arra is, hogy körültekintően meg kell vizsgálni a lépés legalitását a döntés előtt. Több európai miniszter hangsúlyozta a titoktartás fontosságát is a feladat kapcsán.
Több opció is felmerült az orosz jegybank befagyasztott forrásainak felhasználására, az egyszerű elkobzástól a kamatok felhasználásán keresztül odáig, hogy csak mint fedezetet használnák fel hitelfelvételhez.
Az EU mindeddig nem kobozta el az orosz forrásokat,
csupán annak módját vizsgálták, hogy a nyereséget hogyan fölözzék le olyan pénzügyi intézmények, mint a Euroclear, ahol 191 milliárd euró befagyasztott orosz eszköz található.
Az orosz számlák elkobzását eddig Washington sem támogatta nyilvánosan, de a színfalak mögött, a G7 körében amerikai diplomaták olyan vitairatot köröztettek, mely amellett érvelt, hogy jogszerű az orosz eszközök elkobzása.
Azonban a befagyasztott eszközök oroszlánrésze Európában található, ahol sokkal óvatosabbak a döntéshozók, félve a lépés pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásaitól és a válaszlépésektől. A G7 vezetését jövőre átvevő Olaszország is azok között van, akik aggódnak a válaszlépések miatt, aminek az Oroszországban működő olasz cégek ihatják meg a levét. Oroszország a cégek elleni lépések mellett Washingtont azzal fenyegette, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat az orosz eszközök elkobzása esetén.
Az EU, Nagy-Britannia és Franciaország is amellett érvelt, hogy az elkobzott források nem lennének azonnal elérhetők, és nem is lennének elegendők Ukrajna újjáépítésének finanszírozására. Az eszközök elkobzása nem helyettesítheti Kijev finanszírozását a következő évben sem. Mások amellett érvelnek, hogy
a pénz elkobzásának kérdése azt sugallhatja, hogy van alternatívája Ukrajna hagyományos segélycsomagokkal történő finanszírozásának, különösen a magyar vétó és az amerikai törvényhozás késlekedése után.
Az elkobzás mellett érvelők szerint az orosz állam eszközeinek elvétele azt az üzenetet is küldi, hogy Moszkva nem lesz képes felőrölni a nyugati országok eltökéltségét Ukrajna gazdasági és katonai támogatása mellett. Az elmúlt két évben a G7 már többször is képes volt feloldani a tagok közti ellentéteket, legyen szó a kezdeti szankciós csomagról vagy épp az orosz olaj ára fölé húzott plafonról.
