Kiszivárgott: különalkuval hozzájárulna Magyarország az ukrajnai fegyvervásárlási alap felállításához

Egy új brüsszeli kompromisszumos javaslat figyelembe venné Magyarország azon régóta hangoztatott álláspontját, hogy nem szállít fegyvert Ukrajnának úgy, hogy az új ukrajnai fegyvervásárlási alapba fizetendő magyar állami összegeket halált nem okozó fegyverekre költenék – tudta meg a Politico az anyagról, amelybe betekintést nyert. Sőt, a németek által szorgalmazott további kompromisszum alapján az is elképzelhető, hogy nem is az alapba fizetné be Magyarország a rá eső évi 23 milliárd forintot, hanem direktben segítené Ukrajnát, és így ezt le lehetne vonni az alapba történő befizetési kötelezettségből.

A lap kedd reggeli brüsszeli hírlevele azt jelzi: a most csütörtöki EU-csúcson a tagállami vezetők megállapodásra készülnek az Európai Békekeretet (EPF) felváltó, évi 5 milliárd eurós, Ukrajna Eszköz témájában, amelyhez tehát a magyar kormány is hozzájárulását adná a fent jelzett különalkuval. Az ezzel kapcsolatos hajlandóságot már a múlt szerdai tagállami nagyköveti ülésen jelezte a magyar fél, éppen ezért készült el a kompromisszumos javaslat – vezeti le a lap.

EBBE AZ ALAPBA ÉVI 23 MILLIÁRD FORINTOT KELLENE BEFIZETNI, AMELY TÉTEL TEHÁT HALÁLT NEM OKOZÓ FELSZERELÉSEKRE MENNE UKRAJNÁBA.

Sőt, a németek által szorgalmazott további kompromisszum alapján (lásd alább) az is elképzelhető, hogy nem is az alapba fizetné be Magyarország a rá eső évi 23 milliárd forintot, hanem direktben segítené Ukrajnát, és így ezt le lehetne vonni az alapba történő befizetési kötelezettségből.

Múlt héten két külföldi sajtóinformáció alapján már megírtuk (Bloomberg, Spiegel), hogy a magyar kormány képviselője a szerdai nagyköveti ülésen jelezte a nyitottságot az 5 milliárd eurós alaphoz, hogy ne tartsa fel annak felállítását egyetlen ország, de mindkétszer heves cáfolat érkezett a Külgazdasági és Külügyminisztérium felől, hogy Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának. A mostani friss értesülés megadhatja a magyarázatot ennek a látszólagos ellentmondásnak a feloldásához: eszerint hozzájárulna a magyar kormány az alap felállításához, akár be is fizetne abba, vagy kétoldalú alapon nyújtana segítséget Ukrajnának, amit aztán le lehet vonni az EPF-beli befizetési kötelezettségből, és olyan eszközökre mehetne csak a magyar pénz, ami halált nem okozó felszereléseket takar. Így a továbbiakban is hangoztathatná a magyar kormány, hogy nem szállít fegyvereket Ukrajnának, de közben mégis segítene a háttérben a szomszédos országnak nem halált okozó felszerelésekkel.

Ahogy fent jeleztük: a németeknek is voltak külön igényeik, és ezeket is igyekezne kielégíteni az új szövegtervezet a lap szerint, ami tetszhet a német kormánynak. Berlin azt szeretné, ha elismernék az Ukrajnának nyújtott „természetbeni hozzájárulásait”. Ez lényegében azt jelentené, hogy az EPF-be befizetendő tagállami hozzájárulásból levonnák azokat a tételeket, amelyeket a tagországok kétoldalúan nyújtottak Ukrajnának, hogy ne kelljen két irányba is teljesíteni a tételeket. Ezt az engedményt akár Magyarország is felhasználhatná, hogy bilaterális alapon segítse Ukrajnát, ahogy fent jeleztük.

Fontos, hogy a fenti téma, az évi 5 milliárd eurós Ukrajna Eszköz, elkülönül attól, hogy a 26 uniós tagállam kész az EU közös költségvetéséből nyújtani négy év alatt az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós pénzügyi finanszírozási csomagot, és a decemberi EU-csúcson ezt vétózta meg Orbán Viktor kormányfő. Azóta a tegnapi nap jelzései (Orbán Balázs, Bóka János) alapján úgy tűnik: a magyar kormány ebbe a közös útba is belemenne, de el szeretné érni, hogy évente kelljen a tagállamokat tömörítő Tanácsban szavazni egyhangúsággal arról, hogy legyen-e további kifizetés Ukrajnának. Ez évente jelenthetne potenciális magyar vétót egyéb engedmények kicsikarásáért (pl. további magyar EU-pénzek kiszabadítása), és éppen ezért ezt számos tagállam egyáltalán nem támogatja.

EGYELŐRE NEM TUDNI, HOGY EBBEN A TÉMÁBAN IS LESZ-E KOMPROMISSZUM.

A csütörtöki EU-csúcson egyébként egy harmadik, a fentieknél is szélesebb témáról is döntenének a tagállami vezetők: a 2021-2027-es EU-s keretköltségvetés időközi felülvizsgálatáról és egyébként ebbe a képbe illeszkedik bele a 4 évre szóló 50 milliárdos ukrajnai csomag, illetve az 5 milliárd eurós ukrajnai fegyvervásárlási eszköz.