Sokan felvennék Ukrajnát a NATO-ba, de Washington és Berlin hűti a kedélyeket

Több politikai szereplő azt javasolja, hogy Ukrajna mielőbb a NATO tagja legyen, miközben mások az ezzel járó kockázatokra hívják fel a figyelmet. Sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok és Németország kivárna a Kijevnek szánt meghívó elküldésével.

Ukrajna és néhány erősebb támogatója arra törekszik, hogy a NATO meghívja Kijevet a katonai szövetségbe, de a színfalak mögött az Egyesült Államok és Németország is inkább késlelteti a folyamatot – írja a Foreign Policy.

A lap szerint Lengyelország, valamint a balti államok úgy vélekednek, hogy Ukrajna NATO-tagsága a leghatékonyabb és legolcsóbb módja Oroszország kelet-európai ambícióinak fékezésére.

Más NATO-tisztviselők viszont úgy látják – főleg Washingtonban és Berlinben –, hogy túl korai lenne elindítani a tagfelvételi folyamatot, miközben még zajlik a háború.

A Foreign Policy cikkében hangsúlyozták, hogy az Egyesült Államok és Németország Ukrajna legfőbb katonai, gazdasági támogatói között van, és azzal egyetértenek, hogy Kijevnek előbb-utóbb csatlakoznia kell a NATO-hoz, de egyelőre nincs itt az ideje a folyamat elindításának.

Anders Fogh Rasmussen volt dán miniszterelnök, korábbi NATO-főtitkár úgy gondolja, rendkívül veszélyes érv, hogy addig nem hívják meg Ukrajnát a szövetségbe, amíg a háború tart, mert ez „de facto vétójogot ad Vlagyimir Putyinnak a NATO-val szemben”. Más vélemények viszont arról szólnak, ha Ukrajnát túl korán engedik a NATO-ba, abból egy NATO–Oroszország-konfliktus lehet, tekintettel a szövetség kollektív védelmi záradékára.

Komoly politikai vita lenne belőle

A lap arról is beszámolt, hogy néhány NATO-tagország idén ideiglenesen biztonsági garanciákat dolgozhat ki Ukrajna számára, viszont ezek elmaradnak a tagsági szinttől. Az Egyesült Királyság és Ukrajna januárban már aláírt egy biztonsági együttműködést.

A cikkben rámutattak arra is, ha Ukrajna meghívást kap a NATO-ba, kérdés, hogy mikor és hogyan tudna csatlakozni a szövetséghez. A tagfelvételhez egyhangú jóváhagyás kell, a Foreign Policy pedig arra emlékeztetett, hogy ez még Svédország esetében sem történt meg, miután a magyar parlament egyelőre nem ratifikálta a csatlakozást.