A magyar miniszterelnök szerint Ukrajna semmit nem ad hozzá Európa védelméhez. A Nyugat hanyatlik, az Európai Parlament pedig igazából bolondokháza.
Orbán Viktor úgy véli, hogy az ukrán államnak ütközőövezetként kellene szolgálnia Oroszország és a Nyugat között, megfelelő biztonsági garanciákkal. Orbán Viktor Wolfgang Schüssellel egy négy nap múlva megjelenő új, német nyelvű lap, a Die Presse, az Osztrák Külpolitikai Társaság, valamint az ENSZ égisze alatt kiadott European Voices számára beszélgetett.
Az interjúban – amelyet a hvg360 szemlézett –
a magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ha Kijev nem tudja az ütköző szerepét betölteni, akkor elveszti területét, mert Moszkva újra és újra megtámadja. Kizárt ugyanis, hogy megtűrjön a küszöbén egy olyan államot, amely az EU és a NATO tagja.
Orbán nem értett egyet azzal, hogy az ukránok Európát védenék − nem úgy, mint 1956-ban Magyarország. Hiszen – érvelt – nem nyújtanak semmiféle pluszbiztonságot a kontinens nyugati felének, mivel ezek az országok már bent vannak a NATO-ban, az pedig sokkal erősebb, mint az oroszok. Annak nem látja esélyét, hogy a Kreml parancsot adna a katonai szövetség bármely tagjának lerohanására.
A miniszterelnök úgy gondolja, hogy Európa nem képes elegendő fegyvert szállítani az ukránoknak, mert a közvélemény máris sokallja a támogatást. Ezért azonnal párbeszédet kellene kezdeni a fegyvernyugvásról, de ezzel párhuzamosan le kellene ülni tárgyalni Kijev uniós, illetve NATO-belépéséről is.
A kontinens gyengeségének az egyik oka az ő olvasatában az, hogy nem működik az Európai Parlament,
MERT AZ IGAZÁBÓL BOLONDOKHÁZA.
Hanyatlik a Nyugat
Azaz vissza kellene térni ahhoz, hogy a képviselőket a tagállamok delegálják, és azokat ne közvetlenül válasszák meg. Az Európai Bizottságnak pedig nem kellene az Európai Tanács babérjaira törnie, mert az állam- és kormányfők szava a meghatározó.
Orbán a kontinens szempontjából a legnagyobb veszélyt abban látja, hogy Oroszország és Amerika a feje fölött biztonsági megállapodást köt. De az is komoly probléma, hogy a világgazdaság súlypontja Ázsiába tevődik át. Orbán szerint olyan korszakváltásnak vagyunk szemtanúi, ami 500 évenként fordul elő: a Nyugat vezető szerepének vége.
A miniszterelnök arról beszélt, hogy az amerikai demokratákkal nehezen találja meg a közös hangot, mert az ő szemében nem az egyetemes értékeknek, hanem a magyar érdekeknek kell elsőbbséget adni. Pont ezért becsüli nagyra Donald Trump külpolitikáját, mivel az hasonló alapokra épül. Európának pedig egyszerre kell együttműködnie és rivalizálnia az Egyesült Államokkal.
