Ukrán fegyverszállítások: majd’ egy év után elengedte vétóját a magyar kormány

Az Európai Békekeret ötmilliárd eurónyi bővítését konstruktív tartózkodással fogadta el a kormány, közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben. Ezzel közel egy év után a magyar vezetés már nem vétózza, hogy az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok árát kifizessék azoknak a tagállamoknak, amelyeket segítették Kijevet.

Hónapok óta tartó patthelyzet után az uniós nagykövetek már pénteken megállapodtak egy új, 5 milliárd eurós alap létrehozásáról, amely az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek visszatérítését szolgálja a tagállamoknak. Az Ukrajna Segélyezési Alap, amely az EU költségvetésen kívüli Európai Békefenntartási Eszközének (EPF) része, a tagállamok által szállított fegyverek költségeinek részleges fedezésével kívánja támogatni Ukrajnát az Oroszországgal folytatott konfliktusban.

Annak ellenére, hogy Kijevnek sürgős segítségre van szüksége, a megállapodást csak egy év után sikerült áttolni az Európai Tanácson. Magyarország már tavaly júniusban is megvétózta az Európai Békekeret ilyencélú felhasználását, mivel maga a magyar kormány nem akar fegyvereket szállítani Ukrajnának, erre pedig pénzt sem akar adni.

Az elmúlt hetekben olyan országok, mint Franciaország és Németország is aggályokat fogalmaztak meg. Németország, amely az EU-n belül a legnagyobb haditechnikai eszközadományozó Ukrajnának, eredetileg azt javasolta, hogy a Kijevnek nyújtott közvetlen támogatást vonják le az EPF-hez való hozzájárulásokból. Ez aggodalmakat keltett a diplomaták körében, hogy ez veszélyeztetheti az Ukrajnának nyújtott uniós katonai segélyeket. Berlin azonban végül kompromisszumot kötött, és beleegyezett abba, hogy a kétoldalú segélyeknek csak egy részét ismerje el az EPF-hozzájárulásokkal egyenértékűnek.

Franciaország azt szorgalmazta, hogy az alapból csak az EU-ban gyártott felszerelések után fizessenek csak az adakozó tagállamoknak, akik saját eszközeik pótlására kaphatnak pénzt, ha azokat Ukrajnának küldték. Párizs a blokk fegyveriparának fellendítését akarta ezzel támogatni – a francia érdekeket jól mutatja, hogy az ország tavaly már a világ második legnagyobb fegyverexportőre lett Oroszországot megelőzve –, míg más országok rugalmasságot szorgalmaztak, hogy Ukrajna azonnali fegyver- és lőszerigényét kielégíthessék.

A végleges megállapodás középtávon lehetővé teszi az EU-n belüli közös beszerzéseket, a köztes időszakban pedig rugalmasságot biztosít, hogy most azonnal tudjanak tüzérségi lőszert vásárolni az ukrán védelmi erőknek.

A fegyverszállításokat ellenző álláspontjáról ismert magyar kormány már pénteken beleegyezett, hogy tartózkodjon a zárószavazáson, így lehetővé vált az Ukrajna Segélyezési Alap létrehozása. Budapest azonban továbbra is blokkolja az EPF 500 millió eurós visszatérítését.

Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn az Európai Tanács külügyi bizottságának ülése utáni sajtótájékoztatóján elmondta, hogy

MAGYARORSZÁG A KONSTRUKTÍV TARTÓZKODÁSNAK HÁLA TOVÁBBRA SEM KELL, HOGY POLITIKAI VAGY PÉNZÜGYI KÖZÖSSÉGET VÁLLALJON AZ UKRAJNAI FEGYVERSZÁLLÍTÁSOKNÁL.

A tárcavezető kiemelte, hogy hazánknak 50 millió eurót kell fizetnie, de annak felhasználási célját Magyarország határozhatja meg. Szijjártó Péter említette, hogy fontos célok között szerepelhet a migrációval szembeni küzdelem érdekében a Száhel-övezet stabilitásának erősítése vagy a Nyugat-Balkán támogatása.

Az EU Ukrajna-stratégiájának kudarcáról beszélt, sérelmezve, hogy Emmanuel Macron francia elnök az elmúlt héten már felvetette, hogy nyugati katonákat vezényelhetnének Ukrajna területére, hogy nem harci feladatokat lássanak el az országban. Szijjártó figyelmeztetett, hogy a helyzet már így is feszült, és a szavaknak is óriási súlyuk van ebben a helyzetben.