Miért szüntette meg Kijev a szankciós listát?

Ukrajnában a méltóság forradalma, azaz a 2014-es Majdan után hagyományossá vált a különböző jegyzékek, listák, adatbázisok összeállítása, amelyekre szeparatisták, ukránellenes politikát folytató politikusok, újságírók vagy bloggerek nevei kerültek fel.
A háború kezdete után azonban újabb listák jelentek meg.

Az orosz támadást követően komoly nemzetközi szankciók léptek életbe Oroszország ellen, és ennek nyomán sok multicég fejezte be működését orosz területen és kivonult. Bár a szankciók kivetésekor szempont volt az élelmiszerre vonatkozó korlátozások elkerülése, mégis több vállalat morális megfontolásból hagyta ott az orosz piacot. De voltak, amelyek úgy döntöttek, hogy maradnak, és ezeket Ukrajna listázta.

A jegyzéket 2022-ben kezdte összeállítani a NAZK, azaz a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség, és ez lett a „háború nemzetközi szponzorainak listája”. A listára 50 cég került fel, de ez nem jelentette azt, hogy szankciókat szabtak volna ki rájuk. Közülük sok vállalat még mindig jelen van Ukrajnában. A listán szereplő cégek jelentős része európai és amerikai vállalat. Olyan óriások, mint a

MONDELEZ, KNAUF, PEPSICO, METRO, UNILEVER, BONDUELLE, PHILIP MORRIS, SYNGENTA, FERRERO, WESTINGHOUSE STB., MIND FENT VOLTAK A JEGYZÉKEN.

Ezért az európai kormányok idővel komoly nyomást gyakoroltak Kijevre, hogy számolja fel a jegyzéket. Korábban az OTP bank is rajta volt, de 2023 októberében lekerült róla. Szakértők szerint a cél Budapest motiválása volt az Ukrajna számára biztosítandó 500 millió eurós támogatás kérdésében elfoglalt álláspontja módosítására. Ugyanis Magyarországnak fontos volt, hogy az OTP-t ne tartsák a háború nemzetközi támogatójaként számon.

Lévén, hogy Ukrajna pénzügyi támogatásában Európa egyre nagyobb szerepet vállal, ezért egyre több kritika érkezett Kijev felé, hogy az őt támogató országok nagyvállalatait negatív hatások érik. Ehhez csatlakozott Kína is – amelynek a legtöbb cége rajta van a listán –, jelezte, hogy a kereskedelem Ukrajnával csak akkor folytatódhat, ha az adott cégek lekerülnek a listáról.

A fokozódó nyomás hatására Ukrajna végül nehéz döntést hozott, és március 22-én az ukrán miniszteri kabinet döntése értelmében a NAZK bejelentette, hogy a továbbiakban nem vezeti a „háború nemzetközi szponzorairól” szóló nyilvántartását.

Mindez webfelület már említett további alfelületeire is vonatkozik. A döntés nem volt egyszerű, hiszen ez könnyen értelmezhető az orosz érdekek kisegítésének is.

Ezzel együtt a jegyzék nem szűnt meg, csak átalakult. A Kijevi Közgazdaságtudományi Iskola (KSE) bázisán elérhető, ott továbbra is működik a #LeaveRussia platform, amely több mint 3000, Oroszországban továbbra is működő vállalat tevékenységét elemzi. Ez a felület valószínűleg a NAZK jegyzékének a megszűnése után is működni fog.