Ukrajnának el kell ismernie a harctéren kialakult realitásokat

Az orosz külügy szerint a nyugati országok „a képzeletbeli orosz fenyegetés mítoszát” a fegyverkezési verseny fokozására és arra használják fel, hogy kialakítsák egy „nukleáris komponenssel rendelkező európai katonai szövetség” körvonalait.

Ukrajnának el kell ismernie a háború következtében a terepen kialakult realitásokat – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva, Kreml, Putyin című műsorában.

„Itt az ideje, hogy a kijevi rezsim elismerje a terepen kialakult realitásokat. Remélem, hogy ezt a sokszor elismételt üzenetet felfogják, és hogy a Nyugat felismeri, ideje felhagynia Ukrajna feláldozásával a teljesen kilátástalan céljai érdekében” – mondta.

A tárcavezető az orosz kül- és védelempolitikai tanács hétvégi, 32. közgyűlésén a Svájcban Ukrajnáról megtartandó konferencia szervezőiről szólva kijelentette:

„Egyszerűen csak csodálkozva figyeljük ezeket az erőfeszítéseket, azt, hogy egyébként felnőtt emberek miként foglalkoznak nyilvánvalóan értelmetlen dolgokkal, amelyek teljesen kilátástalanok.”

Úgy vélekedett, ezt a fórum részvevői nem értik.

„Ez azt jelenti, hogy a feladat nem a béke elérése, hanem kizárólag az, hogy minél több országot Oroszország ellen fordítsanak, és hogy aztán ezen az alapon próbáljanak meg a továbbiakban velünk szemben ellenséges, immár anyagi természetű lépéseket tenni” – tette hozzá.

Leszögezte, hogy Moszkva meg fogja védeni érdekeit az ukrán viszonylatban és a Nyugattal való kapcsolataiban egyaránt.

„Ezt a világon gyakorlatilag minden külföldi kolléga megérti, akivel kommunikálnunk kell” – mondta.

Meglátása szerint az, hogy a Nyugat fokozza a nagy hatótávolságú fegyverek Ukrajnába szállítását, annak a megnyilvánulása, hogy nem áll készen a komoly tárgyalásra az ügyben.

„Ez azt jelenti, hogy a viszonyoknak a harctéren való tisztázása mellett döntöttek” – fogalmazott Lavrov.

Egyetértett azzal a tézissel, hogy Európa még legalább egy nemzedéken át nem lesz partnere Oroszországnak. A miniszter szerint a Moszkva és a Nyugat közötti katonai és politikai konfrontáció éles szakasza folytatódik, és teljes lendülettel zajlik. Kifogásolta az oroszellenes retorika terén egyes európai szomszédok által tanúsított „különös buzgalmat”.

Az orosz külügyminiszter szerint a nyugati országok arra irányuló „forgatókönyveket gyakorolnak”, hogy kárt okozzanak Oroszországnak az ukrajnai fegyverszállításokkal, a hadiipari beruházásokkal és a gazdaság katonai üzemmódba állításával. Nehezményezte, hogy egyesek Oroszország feldarabolásáról fantáziálnak.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is nyitott a párbeszédre a Nyugattal a biztonságról és a stratégiai stabilitásról, de „nem az erő pozíciójából, nem a saját kizárólagosság pozíciójából, hanem csakis egyenrangúan és egymás érdekeinek tiszteletben tartásával”.

Azzal vádolta meg a NATO-t, hogy miután „kudarcot vallott” az euroatlanti biztonság kiépítésével, úgy döntött, hogy Ázsiában kell „rendet teremtenie”. Úgy vélekedett, az orosz félnek ezzel kapcsolatban el kell gondolkodnia azon, hogyan kellene megszerveznie a biztonságát.