Kudarcba fulladhat az ukrán békekonferencia, még Biden sem megy el

Az amerikai elnök inkább hollywoodi sztárokkal kalapoz pénzt a kampányára. Kína távolmaradása is gondot jelenthet Ukrajna számára.

Már a kezdete előtt kudarcnak tűnik a június 15–16-ra tervezett, Svájcban megrendezendő ukrán békekonferencia, miután kiderült, hogy Joe Biden amerikai elnök sem fog részt venni rajta.

Az elnökválasztási kampány fontosabb Biden számára
A novemberi elnökválasztásra készülő Biden ugyanis inkább a kampányára gyűjt pénzt ekkor Kaliforniában, egy olyan rendezvényen, ahol többek között George Clooney, Julia Roberts, Jimmy Kimmel és Barack Obama volt amerikai elnök is ott lesz. A konferenciát így hiába időzítette a G7 csúcstalálkozója utánra az azt megrendező Svájc, sok nemzetközi vezető távol marad. A konferenciára Vlagyimir Putyin orosz elnök nem kapott meghívást.

Sem Joe Biden, sem Kamala Harris alelnök nem teszi tiszteletét az ukrán béketervről szóló megbeszélésen, jelezve, hogy az elnök kampányüzemmódba kapcsol, különösen, hogy a múlt hónapban – először ebben a ciklusban – Donald Trump több pénzt gyűjtött, mint Biden – írja a Bloomberg.

Kína távolmaradása is fájdalmas lehet
A konferencián jelen lesz Justin Trudeau kanadai, Fumio Kisida japán miniszterelnök és Olaf Scholz német kancellár. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számára azonban alighanem csalódást okoz Kína távolmaradása. Peking azonban számos országgal, köztük Brazíliával, olyan békekonferenciát szeretne, amelyre Oroszország is meghívást kap. Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban többször is arról beszélt, hogy a béketárgyalásoknak figyelembe kell venniük a frontvonalak valóságát, tehát Oroszország nem vonulna ki a megszállt ukrán területekről.

Éppen ezért Oroszország igyekszik az afrikai, ázsiai és dél-amerikai országokat is távol tartani a svájci konferenciától, több-kevesebb sikerrel. A BRICS-országok külügyminisztereinek június 10–11-i találkozója zárhatja le ezt az erőfeszítést.

Csütörtökön

Zelenszkij a konferenciával szembeni erőfeszítéseket az orosz diplomácia és titkosszolgálatok fő céljának nevezte.

Ugyancsak csütörtökön a háború kezdete óta először írt alá egy deklarációt másik országgal – Brazíliával – a konfliktus lezárásáról. A két ország szerint olyan nemzetközi béketárgyalásokra van szükség, amelyeket Oroszország és Ukrajna is elfogad, ám azt nem közölték, hogy ennek mi lehet az időpontja.

Mind a két ország mindeddig igyekezett semleges maradni a háború során, ám Peking fontos gazdasági és politikai segítséget nyújtott Moszkva számára. Ez utóbbi miatt nehéz lehet az országnak közvetítőként fellépni a konfliktusban, noha korábban Kína béketervet is közzétett.