A héten folytatódnak a tárgyalások az Ukrajnának szánt újabb 100 milliárd eurós katonai segélyről, melyről április elején jelentek meg az első hírek. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt javasolta, hogy öt évre szóló, százmilliárd eurós alap létrehozásával biztosítsák az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek folyamatosságát. Akkor ugyanis még nem dőlt el, hogy az amerikai képviselőház megszavazza-e a Kijevnek szánt 60,8 milliárd dolláros támogatását.
A döntés április 21-én megszületett, ám Stoltenberg terve továbbra is megmaradt, most már arra tekintettel, hogy ha a novemberi amerikai elnökválasztáson újraválasztanák Donald Trumpot, az ne okozzon zavart a háborúban álló Ukrajna finanszírozásában.
A Politico megfogalmazása szerint egy „Trumpbiztos” pénzügyi támogatásról van szó. Donald Trump ugyanis másképpen képzeli el az ukrajnai háború lezárást, mint a jelenlegi washingtoni és brüsszeli döntéshozók. A Republikánus Párt elnökjelöltje többször kijelentette, hogy hatalomra kerülése után mindkét félre nyomást gyakorolna, hogy a háborút békekötéssel zárják le. Erről David Cornstein, az Egyesült Állomok korábbi magyarországi nagykövete egy interjúban azt mondta: szerinte jelenleg egyetlen ember van a világon, aki képes lehet véget vetni az ukrajnai háborúnak: Donald Trump.
„Putyint és Zelenszkijt ő tárgyalóasztalhoz ültetné, és szerintem senki más nem tudná megtenni, mert neki megvan az érdekérvényesítő képessége mindkét ország tekintetében”
– mondta Cornstein.
Ez a hozzáállás nyilvánvalóan nem szimpatikus Brüsszelben és a NATO-ban sem, ez magyarázza, hogy az öt évre szóló, százmilliárd eurós támogatás ügye továbbra is napirenden van.
Stoltenberg javaslatát április 30-án kapták meg első olvasatra a tagállamok képviselői, amiről Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta: „Amellett, hogy a NATO az ukrajnai fegyverszállításokat és az ukrán katonák kiképzését az eddigieknél szorosabban akarja koordinálni, most százmilliárd dollárt akar még belepumpálni a háborúba. Ráadásul ennek a százmilliárd dollárnak öt év alatt kellene összegyűlnie, ami azt jelenti, hogy a NATO-ban a háború legalább ötéves elhúzódásával számolnak” – mutatott rá. Szijjártó Péter megerősítette, hogy a magyar álláspont továbbra is világos, e szerint a harctéren nincsen megoldás, csak halottak és pusztítás, a rendezést csakis a tárgyalások hozhatják el.
A Politico most arról írt, hogy a szövetség főnöke attól tart, a kötelező érvényű kötelezettségvállalás hiányában kimerülhet Kijev finanszírozása. És ez ügyben nagy nyomás nehezedik a magyar kormányra.
