Ötvenezerre becsülik a háború miatt amputáltak számát

Kárpátalján több mint 10 000 embernek van szüksége protézisre írja a Kárpáti Igaz Szó.

A háború kapcsán Ukrajnában egyre több a súlyos sebesült katona. A dnyiprói orvosoknak egy napja sem múlik el úgy, hogy ne kellene megműteniük a frontvonalból kimenekített súlyos sérülteket. Míg a konfliktus elején a tüzérségi támadások és a rakéták voltak az amputációk fő okai, mostanra a legsúlyosabb áldozatokat a frontvonal mentén elhelyezett aknák okozzák. Szinte minden katona – aknarobbanás okozta sebekkel kerül a kórházba. Valakinek repeszek fúródnak a lábába, a törzsébe vagy a belső szerveibe, másoknak az egész testét tucatnyi seb borítja. Rengeteg amputációt végeznek. Sokszor a repeszdarabokat nem tudják mágnessel kiszedni a páciens testéből, mert alumíniumból vannak. „Vakon” keresik meg azokat, hogy eltávolíthassák.

Már százezrekkel nőtt a fogyatékkal élők száma. Ukrajna veteránügyi minisztériuma szerint végül ötmillió veterán és családtagja lehet, akik közül sokan fizikai és pszichológiai trauma miatt szorulnak majd segítségre. Naponta 40–80 beteg jelentkezik kritikus sérülésekkel – mondta el Zaporizzsja egy magánklinikájának igazgatója, aki hozzátette, az általa vezetett intézmény korábban plasztikai sebészettel foglalkozott, mára viszont elsősorban amputáltakat kezel és rehabilitál.

Mindeközben húsz- és ötvenezer közé teszik azok számát, akik a háború óta elveszítették valamely végtagjukat Ukrajnában, vélik a protézisgyártó cégek, orvosok és jótékonysági szervezetek korábban még nem közölt becslései szerint – írta korábban a The Wall Street Journal. De a tényleges szám ennél magasabb lehet, ugyanis a páciensek nyilvántartásba vétele a beavatkozás után viszonylag hosszú időt vesz igénybe, egyesek végtagjait pedig csak hetekkel vagy hónapokkal a sebesülés után amputálják.

Az ukrán kormány ugyan nem teszi nyilvánossá a veszteséglistákat, így a sebesültekkel kapcsolatban sem rendelkezünk pontos adatokkal, de például a német Ottobock, a világ legnagyobb protézisgyártója, amely együttműködik Kijevvel az amputáltak megsegítésében, a kormánytól és az egészségügyi partnerektől származó adatok alapján körülbelül ötvenezerre becsüli az amputáltak számát.

Nemzetközi segítségnyújtás keretében rengeteg művégtag érkezik az országba, de az amputáltak ellátásához szükséges hozzáértő egészségügyi személyzetből hiány van, emiatt sok beteg akár több mint egy évet is vár az új végtagra.

Egy megkérdezett orvos szerint a betegeknek legkésőbb 90 nappal az amputáció után új végtagokat kellene kapniuk, hogy elkerüljék az elsorvadást és más problémákat, ám ez gyakran megvalósíthatatlan.

Már most egymillió kétszázezer háborús veteránt tartanak számon az országban és a háborúnak még nincs vége. Ezért egyre több szó esik a fogyatékossá vált volt katonák ellátásáról, a társadalomba való visszaintegrálásuk lehetőségeiről. A minap a Veterán útja a katonai szolgálattól a civil életig címmel nemzetközi találkozót szerveztek. Ezen bemutatásra kerültek a veteránpolitika kialakításával kapcsolatos sikeres regionális gyakorlatok, és új partnerek bevonásával szóba került azok bővítésének lehetősége is. Mihajlo Latinszkij, az ideiglenesen elfoglalt területek reintegrációjával foglalkozó minisztérium helyettes vezetője ezen kifejtette, hogy memorandumot írtak alá Lengyelországgal a háborús veteránok és családtagjaik átfogó rehabilitációjáról szóló együttműködés területén. A tervek szerint a Borogyanszki Szociális és Pszichológiai Rehabilitációs Központ bázisán lengyel-ukrán rehabilitációs központot hoznak létre veteránok számára. Létrehozásának ötlete a lengyel partnerekkel folytatott egyik koordinációs értekezleten merült fel.

Kárpátalján az elmúlt évben a fogyatékkal élők és katonák rehabilitációját segítő mintegy 10 ezer segédeszközt kaptak ingyen az érintettek. A fogyatékos személyek szociális védelméért felelős alap regionális részlege 80 millió hrivnyát fordított ezekre az igényekre.

2023-ban a kárpátaljaiak és az itt élő belső menekültek 56 millió hrivnya kártalanítást kaptak mű- és ortopédiai eszközök gyártására és beszerzésére. Több mint 6 millió hrivnyát utaltak át protézisre és ortopédiai cipőre, 12 millió hrivnyát közlekedést segítő eszközökre és 2 millió hrivnyát emlőprotézisekre – tájékoztatott Petro Dobromilszkij, a megyei állami katonai közigazgatás helyettes vezetője és Anatolij Sibajev, a fogyatékos személyek szociális védelméért felelős alap regionális részlegének megbízott vezetője.

Térségünkben jelenleg mintegy 70 ezer fogyatékkal élő ember él, közülük 20 ezren belső menekült. Közülük több mint 10 000 embernek van szüksége protézisre vagy ortopédiai termékekre vagy speciális, mozgást segítő eszközökre.

Dobromilszkij szerint az állami költségvetésben elegendő forrás áll rendelkezésre a fogyatékkal élők és minden hazatért, rehabilitációs vagy mozgási eszközre szoruló katona protézisére. A szociálpolitikai minisztérium ugyanis az előző évhez képest 3-ról 4 milliárd hrivnyára emelte a program finanszírozását. A fontos újítások között említik a külföldön gyártott protézisek és ortopédiai termékek, illetve a mozgást segítő eszközök javítási költségtérítésének lehetőségét is. Bővült azon eszközök listája is, amelyekért kártérítést fizetnek. Míg korábban ezek elsősorban kommunikációs eszközök voltak, a fogyatékos ma már szinte minden terméket önállóan is megvásárolhat, és a pénztár finanszírozza.

A hivatalnokok állításainak azonban sokszor ellentmondanak a közösségi médiába feltöltött kiábrándító esetek, melyekben arra panaszkodnak az érintettek, hogy ellátásukat, kezelésüket saját zsebből kénytelenek finanszírozni.