Kiszivárogtatták Ukrajnában a magyar kormány Kárpátaljára vonatkozó kéréseit

Az ukrán Ejropevszka Pravda ismertette annak a 11 pontos kéréslistának az ukrán fél szempontjából problematikus pontjait, amelyet még Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter adott át Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszternek január végi kárpátaljai látogatásán.

Az Ukrajinszka Pravda összefoglalója szerint a magyar kormány kérése az, hogy

KÁRPÁTALJA ÖSSZES TELEPÜLÉSÉT ISMERJÉK EL „HAGYOMÁNYOSAN MAGYARKÉNT”, MÉG AKKOR IS, HA AZOKON A TELEPÜLÉSEKEN TÖRTÉNELMILEG NEM ÉLTEK MAGYAROK.

A lap szerint a magyar kormány arra hivatkozott, hogy a 2001-es, utolsó ukrajnai népszámlálás során a magyarok aránya Kárpátalja egészében 10 százalék fölött volt.

A lap emlékeztet arra, hogy ahol az elmúlt 100 évben 10 százalék fölött volt a magyarok aránya, az „hagyományos” kisebbségi területnek tekintendő, ahol a magyarok jogainak különleges garanciája van.

A kiszivárgott kéréslista alapján azonban a magyar kormány a 10 százalékos norma elviekben való eltörlését is követeli az egyes településekre vonatkozóan, vagyis ha csak néhányan is éltek egy adott területen magyarok, az már magyar területnek tekintendő.

A kérések között szerepel, hogy ne a helyi önkormányzatok döntsenek a hagyományosan magyar területté nyilvánításról, hanem az legyen automatikus. Ennek oka, hogy vannak települések, ahol a helyi tanács a szükséges százalék megléte ellenére sem ismeri el a különleges státuszt.

A lap szerint kategorikus igény magyar részről, hogy a 2001-es cenzus számaiból induljanak ki – ennek teljesítése nélkül a többi pontot sem lehet teljesíteni. Az Ejropevszka Pravda szerint e követelés mögött az áll, hogy 2001 óta a magyar lakosság aránya Kárpátalján 10 százalék alá süllyedt.