Ukrajnáé a főszerep a ma kezdődő NATO-csúcson

A titkos tervekről kiszivárgott információk szerint a NATO akár 350 ezer új katonát is hadrendbe állíthat, akiket toborzással és átcsoportosítással biztosítana.

Az új dandárokkal a szövetség lég- és rakétavédelmét, illetve a szárazföldi manőverezőképességét erősítik meg, ahogy a célok között nagy hatótávolságú fegyverek beszerzése is szerepel. Ami nem véletlen, ugyanis a hidegháború alatt Németország 36 Patriot légvédelmi rendszerrel rendelkezett, ma pedig mindössze kilenccel.

A szövetség megerősítése mellett a csúcstalálkozó fókuszában ismét Ukrajna katonai támogatása áll, viszont nagy a bizonytalanság az amerikai választások miatt. Erről a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője beszélt a Kossuth Rádióban.

Szenes Zoltán hangsúlyozta:

a tagállamok várhatóan a korábban meghozott döntéseket véglegesítik, amelyek között szerepel a Kijevnek szánt, erre az évre szóló 40 milliárd dolláros támogatás.

A nyugállományú vezérezredes kiemelte: a tervek szerint a szövetség egy katonai parancsnokságot is létrehoz Németországban, amely feladata lesz a kiképzés, valamint Ukrajna támogatásának irányítása.

Egy ukrán lap pedig arról írt, elindultak a tárgyalások Emmanuel Macron francia elnök ukrajnai kiképzőmissziójáról is. A portálnak nyilatkozó holland védelmi miniszter azt mondta: elvben nem ellenzik és megfontolják, hogy  nyugati kiképzők legyenek Ukrajnában. Ruben Brekelmans úgy fogalmazott: az első megbeszélések még csak most folynak a témában Franciaországgal.

Miközben a Nyugat háborúra készül és fegyverkezik, Orbán Viktor a békéről tárgyal a háború kulcsszereplőivel.

A kormányfő közölte, öt kulcsszereplővel akar beszélni: Ukrajnával, Oroszországgal, Kínával, az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal. Orbán Viktor a washingtoni NATO-csúcson is részt vesz.