Washington nemet mondott Ukrajnának

Rossz hír Zelenszkijnek: az amerikai védelmi miniszter ismételten elutasította Kijev kérését, amely a nagy hatótávolságú rakéták oroszországi célpontok elleni bevetésére vonatkozott írja a makronom.eu.

Az Egyesült Államok elutasítja Ukrajnának a fegyverkorlátozások feloldására irányuló kérését. Az ukrán hadvezetés Oroszország megtámadásával a védekező háborúról zavarba ejtően másra helyezte a hangsúlyt. A kijevi vezetés eredeti terve az volt, hogy a kurszki elfoglalt területek jobb alkupozíciót biztosítanak Ukrajnának, vagyis a „kivonulást a kivonulásért” elv alapján le lehet majd úgy zárni a háborút, hogy elméletileg vissza tudják szerezni az oroszok által elfoglalt területeket, cserébe a kivonulásért Kurszkból.

A terv első pillantásra is óriási hazárdjátéknak tűnt: az ukrán katonai vezetés arra az ötletre épített, hogy az oroszok jelentős erőket fognak átcsoportosítani a Donbaszból az ukránok által elfoglalt orosz területekre, az így meggyengült támadó csapatokkal pedig Kijev könnyedebben el tud majd bánni. Csakhogy a jelek szerint ennek épp az ellenkezője történt: az orosz hadsereg egyáltalán nem vont ki számottevő mennyiségű katonát az ukrán frontról, Ukrajna ellenben a legjobb egységeit küldte onnan Oroszországba. Az eredmény: Kelet-Ukrajnában a meggyengített védelmet felmorzsolva az oroszok az eddiginél is gyorsabban haladnak előre.

Zelenszkijék ötlete alapjaiban arra épült, hogy az ukrán támadással egy időben engedélyt kap az Egyesült Államoktól a nagy hatótávolságú rakétarendszerek bevetésére oroszországi célpontok ellen. Ez volt az a vörös vonal, amelyet Washington eddig következetesen nem volt hajlandó átlépni: a Fehér Ház komolyan aggódott attól, hogy ez a háború eszkalációjához fog vezetni, és

alátámasztja az orosz vádat, amely szerint valójában a NATO folytat háborút Oroszország ellen, ukrán katonákat állítva a nyugati fegyverek mögé.

Kijev terve azonban ebben az esetben is csődöt mondott. A németországi Ramstein légibázison a napokban tartott szokásos csúcstalálkozón Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter személyesen Zelenszkijnek mondott nemet, közölve:

az Egyesült Államok továbbra sem engedélyezi, hogy Ukrajna amerikai fegyverekkel mérjen csapást Oroszország belsejében.

Oldják meg az ukránok a saját fegyvereikkel…
Az amerikai tárcavezető szerint Ukrajna szempontjából gyakorlatilag mellékes lenne, hogy Kijev elkezd-e csapásokat mérni nyugati nagy hatótávolságú rakétákkal Moszkvát, vagy sem.

„Nem létezik olyan katonai képesség, amely önmagában meghatározó lenne ebben a háborúban”

– mondta Austin, utalva arra az évek óta tartó folyamatra, amelyben az ukránok mindig azzal az indoklással követeltek valamilyen fegyvert a Nyugattól, hogy az döntő hatással lesz a háború végkimenetelére. (Így volt a Leopard harckocsikkal, az ATACMS és a HIMARS rakétarendszerekkel, legutóbb pedig az F–16-os vadászbombázókkal, amelyek bevetése azonnal egy fatális szerencsétlenséggel kezdődött.)

Austin arra is felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna saját bevallása szerint óriási előrelépést tett a drónfejlesztésben (1800 kilométeres hatótávolságról és kiugróan magas találati arányról beszélnek), vagyis amennyiben Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy oroszországi területekre – beleértve Moszkvát – akar csapást mérni, azt tegye meg a saját fegyvereivel, de az Egyesült Államok haditechnikáját nem használhatja erre a célra.

Zelenszkij éppen a napokban szabadult meg külügyminiszterétől, Dmitro Kulebától, hogy a helyére Andrij Szibihát ültesse. Az új tárcavezető gyakorlatilag egyetlen célt fogalmazott meg: minél több fegyvert kikövetelni a Nyugattól, egyben engedélyt szerezve a nagy hatótávolságú rakéták orosz célpontok elleni bevetésére. Igyekezete a németországi találkozón az első nekifutásra kudarcot is vallott. Austin kíméletesen, de határozottan közölte: továbbra sem tesznek eleget az ukrán kéréseknek – minden másban támogatni fogják Kijevet, de azt nem engedélyezik, hogy amerikai fegyverekkel támadják Moszkvát.