Milyen szabályok vonatkoznak a Magyarországon közlekedő ukrán autókra – nekik is kell műszakira vinni a kocsit?

Az időszakos vizsgálati kötelezettséget az az ország határozza meg, amelyik a járművet forgalomba helyezi.

Több mint két és fél éve tart a háború Ukrajnában, és az orosz katonai invázió következtében tízezrek, sőt százezrek kényszerültek elhagyni otthonaikat. Magyarország is számos ukrán menekültnek adott otthont, és ma már nem ritka, hogy az ország különböző pontjain ukrán rendszámos autókkal találkozzunk. Míg korábban leginkább a kárpátaljai (AO jelzésű) autók voltak a leggyakoribbak, mostanra kijevi, zaporizzsjai és más ukrajnai régiókból származó járművek is megjelentek a magyar utakon.

Az ukrán rendszámos autópark rendkívül vegyes: Budapesten a Lada Samarától kezdve a néhány éves luxusterepjárókig, illetve a közép- és nyugat-európai piacon ismeretlen modellekig bármit láthatunk.

Vannak azonban olyan járművek, amelyeket, ha műszaki vizsgára vinnének, megbuknának, nem feltétlenül a műszaki állapotuk miatt, hanem például olyan szabálytalanságok miatt, mint az illegális fóliázás. Különösen a felső kategóriás autók esetében gyakori jelenség, hogy az összes ablakot befóliázzák, így kívülről nem lehet belátni az autóba, beleértve a sofőr látóterét is. Ez Magyarországon nem felel meg a szabályoknak.

Az érvényben lévő KÖHÉM rendelet szerint a hátsó szélvédőre és a nem a vezető látóterében lévő oldalablakokra bármilyen engedéllyel rendelkező fólia felhelyezhető, de az első szélvédőre és az első oldalsó ablakokra csak olyan fólia tehető, amely biztosítja, hogy az üveg fényáteresztő képessége nem csökken 70 százalék alá.

Magyarországon a közlekedő autók átlagéletkora 15,8 év, és ebben a korban az autóknak már kétévente kötelező műszaki vizsgára menniük. Felmerült a kérdés, hogy vajon az ukrán rendszámos autókra vonatkozik-e bármiféle műszaki vizsgálati kötelezettség, különösen annak fényében, hogy sok menekült nem tud hazatérni Ukrajnába, hogy elvégezze a vizsgát. Egyrészt az ukránoknak most nagyobb gondjaik is vannak ennél, másrészt, ha hazatérnének, azonnal besoroznák őket a katonai szolgálatba, mert nagy a katonaigény a fronton.

A Mandiner megkérdezte az Építési és Közlekedési Minisztériumot, hogy milyen szabályok vonatkoznak azokra a gépjárművekre, amelyeket Ukrajnából menedékjogot szerzett személyek hoztak Magyarországra, és hogy szükséges-e ezen járművek számára időszakos műszaki vizsgálatot tenni. Emellett érdeklődtek arról is, hogy a minisztérium szerint szabályos-e, ha egy ukrán rendszámú autó az országban úgy közlekedik, hogy az első, A és B oszlopa közötti oldalsó ablakai sötétre vannak fóliázva.

A minisztérium a Mandinernek küldött válaszában rámutatott, hogy a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 1. §-a szerint: „(1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – Magyarország területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) közlekedő gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, ezek pótkocsijaira, valamint segédmotoros kerékpárra (a továbbiakban együtt: jármű), továbbá ezek tulajdonságaira, alkatrészeire, tartozékaira és önálló műszaki egységeire terjed ki. A munkagépekre a rendelet hatálya annyiban terjed ki, amennyiben ezt az egyes rendelkezései kifejezetten előírják. (2) A rendelet hatálya a külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművekre (a továbbiakban: külföldi jármű) annyiban terjed ki, amennyiben ezt az egyes rendelkezései kifejezetten előírják.”

Mint a minisztérium kifejtette, a rendelet rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni a külföldi rendszámú járművekre, ha ezt a rendelet kifejezetten előírja. Ilyen előírás azonban az időszakos vizsgálatok tekintetében nem létezik.

„Az időszakos vizsgálati kötelezettséget az az ország határozza meg, amelyik a járművet forgalomba helyezi”

– közölte a minisztérium, majd hozzátették, hogy ennek figyelembevételével az időszakos műszaki vizsgálatok elvégzésére a közlekedési igazgatási feladatokat ellátó fővárosi és vármegyei kormányhivatalok kizárólag a Magyarországon forgalomba helyezett járművek esetében illetékesek, azokat végzik.

A minisztérium tájékoztatott továbbá, hogy az ukrán rendszámmal közlekedő járművekre a Bécsi Egyezmény 1968. november 8-án aláírt 5. számú Függelékében foglalt műszaki előírások vonatkoznak.

„Ukrán járművek nem honosíthatók, a járműhonosítási eljárás kizárólag az ú.n. közösségi járművek esetében alkalmazható”

– folytatta a minisztérium, hozzátéve, hogy az Ukrajnából származó járművek forgalomba helyezése csak egyedi forgalomba helyezési engedélyezési eljárást követően történhet meg.

A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy az eredetileg ukrán rendszámú használt járművek magyarországi forgalomba helyezésének száma 2009 és 2024 között évente közel azonos maradt, 2022-2024 között nem történt jelentős emelkedés.

Forrás: Mandiner