Lukasenko figyelmeztet: Oroszország Belarusz elnyelése háborút robbantana ki

A belarusz diktátor szerint az Unióállam nem jelenthet politikai egyesülést, bár országának gazdasága erősen függ Oroszországtól.

A belarusz elnök, Alekszandr Lukasenko határozottan visszautasította annak lehetőségét, hogy Belarusz Oroszország részévé váljon. Az orosz Izvesztyija kérdésére válaszolva kijelentette, hogy egy ilyen lépés akár háborúhoz is vezethetne. A Kyiv Post cikke szerint a belarusz diktátor arra figyelmeztetett, hogy

Lukasenko a nyilatkozatában kiemelte, hogy az úgynevezett Unióállam – amely Belarusz és Oroszország közötti szorosabb együttműködést hivatott biztosítani – nem jelent politikai egyesülést. Az Unióállam alapjait még az 1990-es évek végén fektették le, amikor Lukasenko az akkori orosz elnökkel, Borisz Jelcinnel megállapodott egy szoros gazdasági és politikai szövetségről. Az 1996-os szerződés gazdasági együttműködésről és később politikai integrációról szólt, de ez utóbbi a kétezres években többször is konfliktust okozott.

A belarusz vezetés számára az Unióállam kérdése mindig is kényes téma volt, különösen akkor, amikor az orosz politikai vezetés felvetette a mélyebb integráció vagy akár az annexió, azaz az egyesülés gondolatát. Ez most ismét felmerült, de Lukasenko hangsúlyozta, hogy egy ilyen lépés elfogadhatatlan lenne:

„Ez lehetetlen és irreális. Még kimondani is félek, hogy ez háborút jelentene”

– mondta az interjúban.

A két ország kapcsolata korántsem volt mindig harmonikus. Bár Belarusz hivatalosan független állam, gazdasági és politikai szempontból erősen függ Oroszországtól. Az ország gazdasága jelentős mértékben az orosz nyersanyagok feldolgozására épül, és ez a gazdasági kapcsolat kulcsfontosságú maradt a belarusz függetlenedés után is. Ugyanakkor a belarusz vezetés időnként óvakodott attól, hogy Moszkva túlságosan is uralja az ország politikáját.

A kapcsolatok 2020-ban újabb fordulóponthoz értek, amikor a belarusz elnökválasztások után kirobbant tüntetések és az elnökválasztási eredmények körüli csalással kapcsolatos vádak miatt Belarusz diplomáciailag elszigetelődött a nyugati országoktól. Ezután Lukasenko kénytelen volt még szorosabbra fűzni a kapcsolatot Oroszországgal, amely jelentős politikai és gazdasági támogatást nyújtott neki.

A két ország közötti szoros kapcsolatot tovább bonyolította Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója. Az orosz haderő részben belarusz területről indította el támadásait, ami tovább növelte a nemzetközi közösség aggodalmait Belarusz függetlenségével kapcsolatban. Bár Belarusz hivatalosan nem vett részt az ukrajnai konfliktusban, a területén való orosz katonai jelenlét nyilvánvalóvá tette, hogy a két ország közötti szoros kapcsolat továbbra is fennáll.

Lukasenko továbbra is kitart az Unióállam intézménye mellett, amelynek célja a gazdasági és politikai együttműködés, de nem egyesítés. A belarusz elnök kiemelte, hogy számos szakember dolgozik a két ország közötti együttműködés további erősítésén, de hangsúlyozta: „És senki nem fog megbántani senkit”. Ezzel egyértelművé tette, hogy Belarusz számára a függetlenség fenntartása alapvető fontosságú, még ha ez a kapcsolat feszültségekkel is jár – írja a 444.hu.

Forrás: Szeretlek Magyarország