Vakmerő tervvel lobbiznak a Fehér Házban: így oldanák meg Ukrajna védelmét

Az amerikai Helsinki Bizottság vezetői arra kérik Joe Biden amerikai elnököt, hogy engedélyezze Lengyelországnak az ukrán légtér védelmét. A kétpárti kezdeményezés célja, hogy a NATO-tagállam segítsen az orosz rakéták lelövésében, ezzel is támogatva Ukrajnát a háborúban – számolt be a The Hill írja a portfolio.

Az amerikai portál által hivatkozott levélben Joe Wilson republikánus és Steve Cohen demokrata képviselők, a bizottság vezetői arra kérik az elnököt, hogy adjon felhatalmazást Lengyelországnak az ukrán légtér védelmére. A képviselők szerint ez különösen fontos lenne azon rakéták esetében, amelyek potenciálisan veszélyeztethetik a lengyel légteret is.

A kezdeményezés hátterében Lengyelország azon törekvése áll, hogy kiterjessze légvédelmi rendszerét Ukrajna védelmére is. Ez a lépés nemcsak Ukrajna biztonságát növelné, de egyben a lengyel határokat is védené az esetleges rakétatámadásoktól.

A több, mint két éve tartó orosz-ukrán háborúban már több incidens is történt a lengyel-ukrán határon. 2022 novemberében két lengyel állampolgár vesztette életét, amikor egy eltévedt ukrán rakéta lengyel területre csapódott. Idén márciusban pedig orosz rakéták léptek be rövid időre a lengyel légtérbe.

Lengyelország kérése az Ukrajna feletti rakéták elfogására és semlegesítésére Ukrajnát támogató mechanizmusként és a NATO határainak védelmeként egyszerre szükséges és sürgős

– írja Wilson és Cohen a levélben.

A javaslat nem előzmény nélküli. Radek Sikorski lengyel külügyminiszter már szeptemberben felvetette ezt a lehetőséget egy interjúban. Bár Antony Blinken amerikai külügyminiszter akkor jelezte, hogy a kérdés a NATO-szövetségesek közötti egyeztetések részét képezi, Jens Stoltenberg akkori NATO-főtitkár elutasította az ötletet, attól tartva, hogy ez a védelmi szövetség közvetlen beavatkozását jelentené a konfliktusba.

Az amerikai törvényhozók mindkét oldalról bírálták a Biden-kormányzatot, amiért szerintük túl lassan reagál az ukrán katonai segélykérésekre. A kormányzat óvatos megközelítését azzal indokolja, hogy el akarja kerülni az Oroszországgal való eszkaláció kockázatát. Kritikusok szerint azonban ez a hozzáállás csak felbátorította Putyint további agresszióra.

Annak ellenére, hogy Oroszország a hibrid hadviselés révén folyamatosan eszkalálja a konfliktust – légtérsértések, kritikus infrastruktúrák elleni támadások és a demokratikus intézmények destabilizálására irányuló erőfeszítések -, haboztunk, hogy határozottan szembeszálljunk ezekkel a fenyegetésekkel

– fogalmaznak a képviselők a levélben.

A NATO új főtitkára, Mark Rutte, aki októberben vette át a tisztséget, egyelőre nem foglalt állást a kérdésben. A szövetség hivatalos reakciója is várat még magára.

Forrás: Portfolio/KH