Ukrán katonák vennék át Európa csendőrének szerepét, Trump totális kontrollt kapna Ukrajna felett

Donald Trump új kormányának kialakítása feszültséggel vegyes várakozásokat váltott ki Ukrajnában. A Politico beszámolója szerint Trump Michael Waltz veterán képviselőt választotta nemzetbiztonsági tanácsadónak, míg a külügyminiszteri posztra Marco Rubio floridai szenátort tartják esélyesnek. Mindketten keményvonalas külpolitikai irányvonalat képviselnek, és bár az „Amerika az első” doktrínát követik, amely a nemzetközi kötelezettségek minimalizálására törekszik, politikájuk Oroszországgal szemben támadó szellemű. Ez eltér a republikánus párt hagyományos, izolációt szorgalmazó szárnyától. – közölte a Promotions.hu portál.

Bár Waltz és Rubio ellenezték az Ukrajnának szánt legutóbbi támogatási csomagot, kritikájuk nem Kijevnek nyújtott segítség ellen irányult, hanem az amerikai déli határok gyenge védelmére kívánták felhívni a figyelmet. Kijevben megkönnyebbüléssel fogadták a hírt, hogy mindkét jelölt elkötelezett a globális politikai szerepvállalás mellett, ami Ukrajna számára is kedvező lehet. Daniel Vajdich republikánus külpolitikai szakértő szerint Ukrajnában alapvetően elégedettek az eddig bejelentett nemzetbiztonsági és külügyi tisztviselőkkel. „Ukrajnában sokan aggódtak, hogy Trump esetleg visszavonulást szorgalmaz, de ezek a jelölések megnyugtató jelzést küldtek” – tette hozzá Vajdich.

Michael Waltz katonai hátterével és háborús tapasztalataival már jelezte, hogy változtatna a jelenlegi amerikai politikán. Szerinte Ukrajnának nagyobb hatótávolságú amerikai fegyvereket kellene biztosítani, amelyeket akár orosz területeken is bevethetne. Ez a javaslat vitatott ugyan, de Kijevben pozitívan fogadták. Rubio karrierje során többször is felszólalt az orosz befolyás ellen, és várhatóan keményvonalas külpolitikát fog képviselni, beleértve a szigorúbb szankciókat és energetikai kérdéseket is. Az orosz energiapiacok, különösen az olaj- és gázexport terén jelentős kihívást jelentenek Ukrajna számára, és Waltz szerint a Biden-kormányzat túl engedékenyen kezeli ezeket a kérdéseket.

Az ukrán vezetés előrelátó stratégiát dolgozott ki annak érdekében, hogy Trump számára vonzóvá tegye Ukrajna támogatását. Volodimir Zelenszkij elnök egy „győzelmi tervet” készített elő, amely az amerikai érdekeket is figyelembe veszi. A terv egyik fő eleme az amerikai csapatok jelenlétének csökkentése Európában a konfliktus lezárása után, amit ukrán katonai erők bevetésével váltanának ki. Ezzel Ukrajna enyhítené az amerikai szövetségesek védelmi terheit.

A terv másik fontos eleme az ukrán természeti erőforrások megosztása nyugati országokkal. Lindsey Graham szenátor javaslatára alapozva Ukrajna gazdag nyersanyagkészletei – különösen ipari fémek és mezőgazdasági erőforrások – kiváló üzleti lehetőséget jelenthetnek Trump számára, aki már az elnökválasztás során is hangsúlyozta az amerikai gazdasági érdekek előtérbe helyezését.

A „győzelmi terv” egyik legérdekesebb pontja egy újfajta „befektetési szűrési” jogkör lenne Trump számára, amely lehetőséget adna neki arra, hogy meghatározza, ki fektethet be Ukrajnában. Ennek különös jelentősége lehet Kína esetében, hiszen Trump ismert szigorú álláspontjáról Pekinggel szemben. Az ukrán üzleti körök hajlandóak lennének lecserélni a kínai beszállítókat amerikai partnerekre, ezzel elősegítve egy szorosabb gazdasági együttműködést Washingtonnal.

Az ukrán vezetés reménykedik abban is, hogy Trump alatt továbbra is fennmarad a Washington és Kijev közötti katonai együttműködés. Ugyanakkor némi aggodalom is tapasztalható: egy Trump által elért „méltányos béke” azt is jelentheti, hogy Ukrajnának bizonyos területi vagy politikai engedményeket kell tennie a konfliktus lezárása érdekében.