Teljes egyet nem értés Európában

Miközben az Egyesült Államok engedélyezte Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú fegyvereit orosz területen is bevesse, Németország továbbra is kizárja a Moszkva elleni mélységi csapásokat is lehetővé tevő Taurus rakéták szállítását. Párizsnak pedig, mint kiderült, fenntartásai vannak a „magyar blokád” megkerülésére irányuló uniós tervvel kapcsolatban.

Olaf Scholz német kancellár többször is elutasította Ukrajna felhívását, hogy német gyártmányú rakétákat szállítson Kijevnek – emlékeztet az Euractiv.fr annak kapcsán, hogy a nemzetközi közvéleményt felkavarta Joe Biden amerikai elnök november 17-én, vasárnap hozott döntése, miszerint

feloldja az amerikai gyártmányú, nagy hatótávolságú fegyverek orosz célpontok elleni alkalmazásának korlátozását.

A Taurus marad
A német kormány viszont hétfőn leszögezte: nem változtat korábbi álláspontján – írja az EU-ügyekre szakosított médiahálózat. Bár Németországot előzetesen tájékoztatták Joe Biden döntéséről, ez nincs hatással a kancellár Taurus rakétákkal kapcsolatos döntésre – idézi a lap a német kormány egyik szóvivőjét.

Az Euractiv.fr által meg nem nevezett szóvivő hozzátette: Scholz úgy akarta volna megszervezni a támogatást, hogy az ne vezessen Oroszország Ukrajna elleni háborújának eszkalációjához. A Taurus rakéták leszállítása ezért

egyike azoknak a vonalaknak, amelyeket a kancellár nem fog átlépni

– szögezte le a lap forrása.

Németország számos lépésben, intézkedésben követte az Egyesült Államok példáját az Ukrajnának nyújtott katonai támogatással kapcsolatos döntésekben. Májusban feloldotta a Harkiv környéki fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat – amelyek a határ közelsége miatt így orosz területekre is csapást mérhetnek – miután az Egyesült Államok ugyanezt tette.

Egyedül Scholz ellenzi?
Ám az Egyesült Királysággal, Franciaországgal és az Egyesült Államokkal ellentétben Olaf Scholz makacsul ellenállt a felhívásoknak, hogy szállítsák le Kijevnek azokat a nagy hatótávolságú rakétákat, amelyeket Ukrajna oroszországi katonai célpontok ellen akar bevetni. A cikk megjelenésekor London és Párizs hivatalosan még nem oldotta fel a nagy hatótávolságú rakétáik használatára vonatkozó korlátozásokat – emlékeztet az Euractiv.fr kedd reggeli háttere.

A német Taurus rakéták hatótávolsága meghaladja az 500, sőt a 800 kilométert is.

Németország jelenleg csak MARS II rendszereket szállított, amelyek hatótávolsága 80 kilométer. A védelmi minisztérium azonban azt is megerősítette, hogy Németország első ízben szállít Ukrajnának kisebb, mesterséges intelligencián alapuló csapásmérő drónokat, amelyekkel már a hátországban lévő célpontokat is lehet támadni. Nemrégiben Olaf Scholz azt mondta a német parlamentben, hogy nem fogja meggondolni magát a Taurus rakétákkal kapcsolatban, amikor a november 13-án, szerdán esedékes előre hozott választások előtt politikai prioritásairól beszélt. A közelgő előre hozott választások fő jelöltjei közül Olaf Scholz az egyetlen, aki ellenzi a Taurus rakéták leszállítását.

Megkerülni Budapestet
A lap emlékezet: november 15-én, pénteken este a német kancellár felhívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Ez a Kijev által erősen bírált lépés Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint egyszerűen csak segített Vlagyimir Putyinnak abban, hogy csökkentse elszigeteltségét.

Az elmúlt hónapokban Magyarország blokkolta a Kijevnek adott adományok és az országnak vásárolt felszerelések tagállamok számára történő visszatérítésére szánt pénzeszközök kifizetését. Az Európai Unió igyekszik feloldani ezt a patthelyzetet, de a legújabb terv a jelek szerint nem győzte meg Párizst.

A múlt hónapban előterjesztett új javaslat szerint 26 uniós tagállam – Magyarország kivételével valamennyi – önkéntes hozzájárulást nyújthatna ahhoz, hogy

a magyar blokkolás megkerülésével 6,6 milliárd euró katonai segélyt szabadítsanak fel Ukrajna számára.

Az uniós jog értelmében az Európai Békefenntartási Eszközre – egy olyan költségvetésen kívüli eszközre, amelynek célja, hogy harmadik országoknak nyújtson uniós katonai támogatást – vonatkozó bármilyen döntést a tagállamoknak egyhangúlag támogatniuk kell. Csakhogy az Euractiv.fr forrásai szerint a jelenlegi franciaországi politikai és költségvetési kontextus miatt Párizs ódzkodik az ukrán hadsereg pénzügyi támogatásáról szóló vitát a nemzeti parlament elé terjeszteni.

Macron magánya
A rendszeres hozzájárulásokat felváltó önkéntes hozzájárulások koncepciója egyszerűnek tűnhet. A gyakorlatban azonban azt jelenti, hogy

mind a 26 tagállamnak újra jóvá kell hagynia a pénzügyi keretet

a nemzeti döntéshozatali folyamatoknak megfelelően.

Franciaországban viszont nem Emmanuel Macron kormánya rendelkezik a mandátumok többségével: a Nemzeti Tömörülés az, amely a képviselőház nagy részét birtokolja. Viszont Párizs súlyos költségvetési válsággal néz szembe, a kormány 40 milliárd eurót akar megtakarítani, többek között a fejlesztési támogatások csökkentésével.

Egy ilyen helyzetben Michel Barnier kormánya nem tudja, hogyan reagál majd a jelenlegi parlament arra a javaslatra, hogy több száz millió eurót költsenek más tagállamok Ukrajnába irányuló katonai szállítmányainak visszatérítésére – olvasható az uniós médiahálózat híradásában.

Precedenstől tartanak
Párizs ráadásul attól tart, hogy a magyarok megkerülése aláásná azt az elvet, hogy a kül- és védelempolitikai döntéseket

a 27 tagállamnak egyhangúlag kell meghoznia,

valamint az Ukrajna támogatásában képviselt egységet, amint arra Franciaország és más tagállamok az elmúlt hónapokban rámutattak. Berlinben, ahol a jövő februárban parlamenti választásokat tartanak, a kormány a lap forrásai szerint szintén kérdéseket vetett fel a tervezettel kapcsolatban.

Forrás: hirado.hu/KH